Kitüntetés

Munkásságom nem hiábavaló családom és környezetem számára.

Ezt a kitüntetést és a vele együtt-járó pénzjutalom helyett, egy üveg pezsgőt kaptam!


Barátnőm szerint nekem ez jár!



:)


Köszönöm Krisz!

Balatonnál sej-haj, de jó...

úszik a nyaraló- énekelgettük a jól ismert dalt miközben autónkkal , nem csak kedvenc pezsgőm (B.B) de egyik legkedvesebb balatoni városkánk felé robogtunk a szikrázó napsütésben.

Még nem kezdődött meg a nyári szezon, ezért is volt különleges az üres vízpart, és az étterem.

Mikor meghallották a lányok, hogy a Balatonra készülünk, lehetetlen volt lebeszélni őket a fürdőruháról, hiába ebben a makacsságukba rám ütöttek...

A pancsoló kislányok, viszont engem is megleptek, így készültek el az idei első strandolós képek...

Bízok benne, hogy az időjárás kegyes lesz hozzánk és nem várat sokáig a folytatás magára.

Mesepark

Meseparkban jártunk Ausztriában, barátainkkal.

Nagyon jó választásnak tűnt, mert a gyerekek mellett a felnőttek is önfeledten szórakozhatnak.
Kihasználva a lehetőséget mindent kipróbáltak a lányok, igaz néha apai segédlettel, ami ellen Gábornak sem volt kifogása.
Eleinte én is vevő voltam a különböző pörgő-forgó vidámparki masinákra, de egy rövid időn belül bekellet látnom, hogy azt a fajta tempót amit vakmerő családom többi része diktál, nem nekem találták ki.



Így egy idő után nekem összeszorult gyomorral a fényképező folyamatos kattintgatása és a csomagok cipelése jutott.
Nagyon csodálkoztam a lányokon, felnőtteket megszégyenítő bátorsággal csúsztak, másztak az apjuk biztonságot nyújtó társaságában.
Az már biztos, hogy ebben nem rám ütöttek!

Lucának annyira tetszett, hogy még háromszor ismételték meg az apjával.


Zsófikám se maradt el testvére bátorságától, igaz neki ebből egy menet is elég volt


Minnél magasabbról lehetett csúszni, forogni, annál lelkesebbek voltak a lányok, még szerencse, hogy ezekre a monstrumokra a kisebbeknek, (nekik) való játékok után fokozatosan növelve a tempót és a sebességet kerítettünk sort.

Kihasználva a "vizes" játszóhelyeket alaposan felkészültem váltóruhával, amit annak rendje módja szerint az autóban sikerült felejtenem.

Feledékenységemnek két extázisba esett, kezelhetetlen lánykám volt elsősorban oka, akik amikor megérkeztünk a mesepark elé, márisrögtönazonnal minden látni akartak.
A jó idő ellenére elfelejtkeztem az előre bekészített ruhácskákról, amik a csomagtartó mélyén bújtak meg.

Vízi csataamibe egy idő után apuka is beszállt, erősítésnek


Rengeteg látogató volt a meseparkban, de valahogy a tömeg elveszett az óriási területen.
Először megrémültünk a több 10 m soroktól, amikor a lányok kérésére egy-egy játék használatára beálltunk a sorba, de minden gördülékenyen, szervezetten és nem utolsó sorban gyorsan ment.

Az állatsimogató előtt egy kis ideig sátrat bontottunk, mert az állatok etetésével nem bírtak betelni a lányok.
Hiába, igaz a mondás a szomszéd fűje, akarom mondani- kecskéje- mindig szebb...

Meglepetésképek készültek a traktor és krokodil- vízi pályán, így duplán emlékezetessé téve ezt a fantasztikus napot.


Komolyabb aggodalomra Zsófiám adott okot.
A kalandvár megmászására vállalkoztak, ám Lucám hamarabb felmérte a számára lehetetlen kihívást visszafordult, míg Zsófi menve a saját feje, és a tömeg után a labirintus mélyén feladta, és nem mert se előre, se hátra mozdulni.
Számomra nehezítette a várakozást egy nagy puffanás hangja, amit a vár belsejéből lehetett hallani a csúszda irányába.
Zsófiám a fa burkolatú toronyba küzdötte fel magát, ahonnan elveszítettük szemünk elől.


Zsófi sehol, Luca a lábamnál hisztizik a testvére miatt, Gábor rohan, mászik a falapokon, láncokból készített lépcsőn, én enyhén szólva is sokkos állapotban.
Gábor nem találja a gyereket hiába mászik fel oda ahol utoljára láttuk, én kapkodom a fejem, kémlelem a kijáratokat...
Szerintem azalatt a pár perc alatt megőszültem!
Egyszer csak feltűnik Zsófi feje ahogy visszafelé kapaszkodik az indulási oldal felé...
A nagy kő akkor leesett a szívemről!
Gábor rohan a gyerek elé, aki csak egy kicsit volt megszeppenve és tanulva az esetből csak ennyit mondott, hogy ő még kicsi az ilyen játékokhoz!
Még jó hogy magától is rájött erre!
Nagyon örülök, hogy minden komolyabb baj nélkül megúszta és egy életen át megjegyezte, a tanulságos leckét.

Fáradtan, de annál több élménnyel tele indultunk hazafelé.
Út közben fogadásokat kötöttünk a gyerekek alvási szintidejére.
:)


Nyertünk!

Hogy mit?
Egy felejthetetlen napot!




Gábor társaság hiányában egyedül próbálta ki a hullámvasutat

Fakanálbáb készítése

Gondoltam egy merészet és belevetettem magam a bábkészítés örömteli alkotó világába.

Ötletadóként saját lányaim szolgáltak, akik előszeretettel játszottak, báboztak lábukról lehúzott, néha viseltes -koszos- zoknijaikkal.
Eredetileg gyermeknapra szerettem volna meglepni őket, de nem voltam eléggé körültekintő, így a meglepetések megfelelő rejtekhelyének hiányában, idő előtt fény derült az első szériában készített fakanálbábokra, amit azonnal használatba is vettek.

Kikapcsolódásnak és szórakozásnak is jó volt ez a fajta "szellemi" kihívás, amiben az állatok megformálására fektetem nagyobb hangsúlyt.

Eleinte arra gondoltam, hogy ellátom végtagokkal is a bábokat, de későbbiekben meggondoltam magam, és csak "fej" bábok kerültek ki a kezeim alól.
A végtagok pótlása utólagosan is -igény szerint- lehetséges, amit a gyerekekkel közösen elkészíthetünk, színes "kötöződrótok" segítségével.

Ha már fakanálbábok, akkor nélkülözhetetlen hozzá az elmaradhatatlan fa kanál, amit részből az itthoni, részből piacon beszerzett darabokkal, készletből fedeztem.
Ezek alapozását, színezését, akril festékkel (vízben oldódó) kezdtem, majd a megfelelő orrokat, füleket, filc és dekorgumi ragasztásával helyeztem fel az arcokra, a mozgó szemek kíséretében.
Rögzítésükhöz, szilikon ragasztót használtam,- ami nekem már több kreatív munkámnál jó szolgálatot tett.

Akadtak nehezebb pillanatok is, amikor egy-egy állat megformálása előtt papírra rajzoltam többször is a mintát, egészen addig kísérletezve, amíg nem kaptam meg az elképzelt arcformát.


Így született meg kezeim alól (egészen véletlenül) a 2in1 azaz, nyúl és kutya báb is, amit a fülek hosszúságának szabályozásával érhetünk el.

Egyenlőre az első szériát tudtam csak befejezni, hamarosan jelentkezem a következőkkel.

Szélcsengő készítése gyerekekkel.

A szeles időjárásnak és esőnek köszönhetően született az ötlet, hogy aktuális kreatív munkánk elkészüljön.
Már egy ideje motoszkált a fejemben az elkészítés lehetősége, de részint az időhiány, részint lustaságomból kifolyólag került elodázásra ezidáig, hogy saját szélcsengőt készítsenek a lányok, némi szülői segítséggel.
A süthető gyurmák hiányos színválasztéka miatt katicák és méhek elkészítésének lehetősége fordult meg a fejemben.
Anya tervez, gyerek végez!
Hiába körvonalazódtak a figurák fejemben, ha Lucát, semmi nem tudja eltántorítani a lepke készítés megvalósításától.


Fekete és sárga gyurmát gyúrtam össze úgy, hogy a színek keveredése kirajzolódott, ami által eredetileg a méhek csíkos "ruháját" szerettem volna bemutatni a lányoknak.
Bemutatóm olyannyira jól sikerült, hogy ezzel a színkeverős gyurmázással gyerekjáték volt a lepke szárnyainak szivárványos mintázatának elkészítése.
Örömmel tépkedték, adagolták a színeket, trancsírozták, lapították a gyurmát míg elérte a kívánt nagyságot és tarkaságot.




Először az asztalon próbálták kilapítani a gyurmát, de többszöri próbálkozás után is leragadt, ezért a végső formázásban kezükkel, ujjukkal nyomkodták szét, a könnyen formázható megpuhult gyurmamasszát.

Legjobban azok sikerültek, amik a legszabálytalanabb alakzatot kapták a kis kezek által...

A szárnyakat egy nagy darabból készítettük el.
A közepét összecsípve kaptuk a szabálytalan cakkos szárnyakat.

Az elkészített lepkékre mielőtt megsütöttük volna, még belenyomkodtuk az akasztó kampókat.

Ezeket készen lehet kapni, de házilag is könnyen elkészíthetők vékonyka drót segítségével "U" alakban meghajlítva.

Sütési időnk valóban 5 percnél többet nem vett igénybe.
Nem kell megijedni attól, ha a gyurma még puha a sütőből kivéve, hűlés közben keményedik (dermed) meg!

Miután kihűlt, felragasztották a mozgó szemeket a lányok.

Nálunk a munkálatok része az első nap eddig tartott, mert az elkobzott lepkéiktől nem váltak meg a lányok, ezért hagytam had élvezzék munkájuk gyümölcsét.

Másnap folytattuk munkálatainkat a lányokkal, kezdődhetett a díszítés, csillámozás.
Előzőleg én felvarrtam (rögzítettem) a lepkéket és a szél rudakat az alapra, amik nálunk mini szalmakalapok lettek (ez is hobbi boltos)

A szélcsengő alapja bármi lehet, ennek csak fantáziánk szab határt.

Minden olyan tárgy alkalmas lehet a környezetünkben, amit könnyedén kilyukaszthatunk, átfűzhetünk, rögzíthetünk.
Ha alaposabban körbenézünk, biztosan rövid időn belül felfedezünk egy újra hasznosítható tárgyat lakásunkban...
legyen az
-befőttes üveg tetőkből
-régi szalmakalapból
-papírtörlő gurigá(k)ból
-műanyag "cserépalátétből"
-üdítős, esetleg színes öblítős flakon aljakból
-de egy vastagabb kartonból kivágott alap is tökéletes lehet

Megbolondíthatjuk felfűzött gyöngyökkel, gyakorlatilag bármivel, amivel vidámabbá, egyedibbé tehetjük az amúgy sem hétköznapi saját készítésű szélcsengőnket.

Nagyon egyszerűen elkészíthető, nem munkaigényes, nehézségi fokát képzelő erőnk és kreativitásunk határozza meg.

Jelenleg sajátunkon is akad még hely a további díszítés lehetőségére, amiben az időjárási viszonyoknak köszönhetően, az azonnali használatba helyezés akadályozott meg.

Játszóház

Az esős, szeles időjárás és erős lehűlésnek köszönhetően egész hétvégén őszi hangulatom lett.
Ebben erősen közrejátszott a fűtés visszakapcsolása és a begyújtott kandallóból a tűzifák kiszűrődő ropogása és a lángok tánca...
Nekem, most jól esett ez a hirtelen jött házifogság, amikor nem bosszankodom a kertben lévő (elmaradt) munkáim miatt, amikor semmi más nem fontos csak az, hogy jól érezzük magunkat ezalatt a pár nap alatt.
Nem kellett a konyhában állnom és az ebéd előkészületeivel foglalatoskodnom, hiszen megtettem ezt már előre, ezzel is időt spórolva magam és családom számára.
Szombati napunk Zsófiám megünneplésével, körbeugrálásának keretében zajlott, aki úszott a boldogságban, és sajnálattal vette tudomásul, hogy minden csoda csak egy napig tart, így a névnapja is.



Az esőzés lehetőséget adott rengeteg olvasásra, előkerültek elfeledett könyvek is a polcok mélyéről, de az ajándékba kapott új könyvekre is sort kerítettünk.
Minden nap olvasunk, de mióta jobb idő lett a könyvek leginkább az esti lefekvéshez, mesére korlátozódnak, ezért volt nagy öröm a maratoni könyvhétvége.
A könyvek mellett lazításként különböző társasjátékok, és a diavetítő is előkerültek rejtekhelyükről, felidézve a hideg téli estéket.
Kellőképpen elfáradva a sok beszédtől, eszembe jutottak azok a kincsek amiket minap sikerült beszereznem a hobbi boltban, és pihenés gyanánt egy kis kézművesedésre ösztönöztem lányaimat.
Szusszanásnyi szünetre nekem volt szükségem, mindamellett jól esett egy kis kreatív alkotásra is időt-szentelni, a játékos gyereknap után.
Szélcsengő készítésébe kezdtünk, kihasználva a viharos szél nyújtotta lehetőséget.
Két napra elegendő munkával elkészítettük a szélcsengőket, mindenki a sajátját, ami szerintem gyönyörű lett.

Minden pillanatát élvezetük a négy-fal között, cseppet sem hagyományos hétvégének, amit saját játszóházunkban töltöttünk.


Nagy jókedvünkben a sütőben lévő süthető gyurmákról megfeledkezve, ilyen elszenesedett remekműveket is alkottunk.

Rejtvénynek is jó lehetne a kérdés.
Mi látható a képen?

Zsófia -bölcsesség

Tudtam, hogyha egyszer lányom születik annak csakis a Zsófia nevet választanám.
Mikor még a pocakomba voltak a babák és megtudtam, hogy az "A" magzat lány, majd kiugrottam a bőrömből.

Nagyon boldog vagyok, hogy álmom valóra vállt és lett egy Zsófiánk!


Luca így köszöntötte szeretett testvérét névnapja alkalmából.

Isten éltessen Te cserfes, örökmozgó Zsófiánk!