Húsvéti ajtódíszek

-amiket kivételesen, nem én készítettem. A lányok is nagy kedvet kapta az ajtódíszekhez, így elkészítették a saját változatukat húsvétra
Nekem kivételesen nem volt benne a kezem, maguktól ötleteltek.
Szerintem nagyon klasszak lettek.
A tavalyi nyuszist felturbózták, míg a másikat a már karácsonykor is alkalmazott szódabikarbónás  díszekkel dekorálták.
Azt hiszem több szempontból is emlékezetes marad a húsvéti készülődés, de talán Zsófikám számára a legemlékezetesebb...
Teljesen egyedül alkottak, ragasztgattak, viszont a ragasztópisztolyt egyenlőre nem adtam ki a kezemből. Milyen jól is tettem, hogy a pisztolyt én kezeltem. A legutolsó darab felragasztásánál, Zsófi konkrétan belenyúlt a forró, beragasztózott virágba, nem figyelt oda!  ami alaposan belesült az ujjába. Saját bőrén tanulta meg, hogy bizony bármilyen könnyűnek is tűnik a ragasztópisztoly használata, az bizony nem gyerekjáték.
Gondolom,  valamikor lesz majd legközelebb, még akkor is, ha az, nem mostanában lenne...

Ezekkel a képekkel szeretnék minden kedves olvasómnak, kellemes húsvétot kívánni!

 

Nyulak törölközőből

Nem szeretem ismételni önmagam. Azt hiszem, ebben az esetben most ez is elnézhető, hiszen egy lassan aktuális ünnephez ajánlom ismét figyelmetekbe, ezeket az egyszerűen elkészíthető nyulakat.
(hátha valaki esetleg lemaradt)
Eszembe jutott, mert idén is ilyen ajándékokkal fogunk kedveskedni, az osztálytársaknak.

Elkészítését és még-több képet, itt találhattok róla...
A siker pedig garantálva!
:)

Nyuszi fészek

Húsvét közeledtével, nem árt ha az erősebbik nemre is gondolunk, ilyen formában.
Biztosan hálásak lesznek érte, és bőségesen megöntöznek, nehogy elhervadjunk.
:)
Kényesebb "gyomrúaknak" a salátát  is lecserélhetjük, akár egy kiadósabb rántottára...

Ez egy ötlet, mellesleg, nem csak húsvétra!

Csak azért is... -Húsvét!

Gondolom, most sokakat meglepek ezzel a bejegyzéssel. Talán, ha úgy 3 hét múlva tenném közzé, akkor már nem tűnne ilyen korainak most, mikor hivatalosan még a tavasz se érkezett el.
Sebaj, süt a nap,  csiripelnek a madarak, így nálunk már ez az időjárás, tavasszá nyilváníttatott...

Húsvét közeledtével, évről-évre próbálom a ház különböző szegleteibe vinni az ünnepi hangulatot.
Nem feltétlenül arra törekszem, hogy minden évben más legyen. Valahogy eddig  mégis úgy jött ki a lépés, hogy egy-egy ötlet amikor az eszembe jutott, bizony nem bírtam magammal és elkészítettem, vagy elkészítettük a lányokkal közösen...
A mostani is saját ötlet, részben.

Emlékeztek még karácsonykor a facebook oldalakon rengeteg hasonló kivitelezéssel készített karácsonyfákra?
Ezt  gondoltam újra, a húsvéti ünnepekre...
-mert ugye az alapanyag adott, a kivitelezés is, csak a forma változott némileg, no meg jelen esetben a színe is.
Persze készítek még a hagyományos barna változatból is. Egyenlőre viszont a barna ajtónkban gondolkodtam, így a csipke dísz is eléggé egyértelműnek, indokoltnak tűnt legalább.

Mondhatni, nekem nagy szerencsém volt, hogy saját kertünkből tudtam összegyűjteni az alapanyagokat, hála a folyton törő fűzfa ágaknak, viszont közterületeken is rengeteg a lehullott ág, így úton-útfélen nyitott szemmel járva, könnyen összeszedhető.
Az ágak festéséhez, most nem a megszokott akril festéket használtam, mert elfogyott hanem sima mezei falfestéket, ami még a nyári festésből maradt meg.
Szivaccsal egy rétegben könnyedén áthúztam, ami percek alatt meg is száradt. Természetesen előtte méretre vágtam, és kiraktam a megfelelő formát.

Az ágakat vékony dróttal pár perc alatt rögzítettem, majd ragasztópisztollyal  a csipkéket is.
Ennyi az egész.
Végtelenül mutatós. Mindenkit csak buzdítani tudok, bátran kezdjen bele, ezt tényleg nem lehet elrontani.

Vékonyabb ágakból készülhet húsvéti üdvözlőlap is.
Nálunk hétvégén biztos fog, amit majd a lányok egyedül készítenek és díszítenek fel...

Jó munkát nektek is!
 

Gurigából, adventi naptár- húsvétra

Talán senki nem lepődik meg azon, hogy  a nálunk már hagyományossá vált adventi naptár, nem csak karácsonyra készül a gyerekeknek, hanem húsvétra is.
Kifejezetten igénylik, kérik lányaim ezeket az apró meglepetéseket rejtő csomagokat, amiket évről -évre, változatosan próbálok számunkra elkészíteni.
Nem csoda, ha már januárban azon töröm a fejem, hogy mivel lehetne Őket  majd meglepni.
Élvezem a kihívást ami lázba hoz, inspirál.
Így, viszont nagyon nehéz elvonatkoztatnom kedvenc karácsonyi adventi naptárunktól, amiket guriga felhasználásával, rém egyszerűen, lehet, akár sorozatban is gyártani.
A gurigákat már elég változatos formákban használtam különböző dekorációs célzattal, most is ez lett volna a cél, terv csak egy kicsit másképp, mint az eddig megszokottak.
Persze nyuszit nem szerettem volna, mert az olyan elcsépelt kézenfekvő, ráadásul, ennyi idő távlatából, már sok fantáziát se látok benne.
Bocsánat, ha ezzel  a fenti sorral valakit megbántottam, de úgy érzem, hogy mi már túlnőttünk a guriganyulakon és nem szeretnénk itt leragadni...
A lényeg, hogy valóban elég nehéz megfelelő új témát találni a húsvéthoz, mert adottak a szimbolikus állatok, nyúl, csibe, esetleg bárány és a kihagyhatatlan hímes tojás.
Pár perc erejéig vicces kedvemben elgondolkoztam azon is, mit szólnának sonka, csülök, spenót formájú naptárakhoz a lányok. Biztos nem tudnák mire vélni az egészet, ha csak hasukat féltve esetleg azt nem gondolnák első felindulásból, hogy éheztetni akarom Őket, a hátralévő napokban...

Nyuszink lesz, legalábbis remélem, hogy idén is eljönnek hozzánk mint minden évben eddig így az tűnt a legkézenfekvőbb ötletemnek, hogy -gombhoz a kabátot- elveket követve kedvenc, ropogtatni-való csemegéjüket, répákat készítek adventi naptár gyanánt.
Kacatjaimat rejtő hobbi  vendégszobában  először a festékes dobozomban kerestem sárgarépaszínt, majd a kereppapírok között matatva, szintén találtam megfelelőt, így a festés témát gyorsan el is vetettem.
Természetesen az utóbbi megoldás sokkal egyszerűbb, gyorsabb a kivitelezés szempontjából, mindenkinek csak ajánlani tudom.
Nem kell méregetni, centizni, annál jobb minél szabálytalanabbra sikeredik a répaföldünk.

Húsvéti adventi naptárunk nem csak külsőleg, de belsőleg is formabontóra sikeredett, ez utóbbi leginkább a lányok ötletességének, vágyainak köszönhetően. Magam-részéről én maradtam volna a hagyományos meglepi cetliknél, esetleg nagyon apró ajándékoknál, édességeknél, amiket egyébként is képtelen leszek azokban a napokban kiküszöbölni. Szerencsére a lányok úgy gondolták, hogy most kivételesen ők adnak nekünk ajándékot, felajánlásokat a várakozási időszakban.
Amennyiben ez az idén beválik, úgy jövőre egy egész hónapos naptárral fogom meglepni Őket, azaz magunkat...
Kérésük olyan csekély dolgokban merül ki mint a mosogatás iránti vágyakozás, egyedüli zuhanyzás, ablakmosás, porszívózás. Nagyszerű dolgok ezek, hogy most lenne rá igényük és félő, hogy pár év múlva mikor fordul a kocka már nem lesz kedvükre való a kötelezőnek tűnő feladat. Mit tehettem, engedtem kérésüknek, vállalva magamra ezzel a plusz munkát, mert biztos, hogy hatalmasat pancsolnak majd...
Az ablaktisztítást majd igyekszem lecserélni egy kisebb méretű tükrös felületre, míg a tusolást szigorúan zuhanykabinra szűkítem. Kívánság listájukon szereplő, talán a legmeglepőbb Luca szájából hangzott el, miszerint  megígéri, hogy jó és szófogadó gyerek lesz, pont Ő az akivel soha nincs gond míg Zsófikámtól az általam kiválasztott ruha reggeli, vita nélküli felvételére tett ígéretet.
 
Lehet, hogy korai volt még részemről a répák "kiültetése", ugyanis nemvárt látogatónk érkezett a játékoskosárból. Szerencsére még idejében rajtakaptam a kis tolvajt, így sikerült megmentenem és áthelyeznem az adventi naptárakat, de hiába, mert ott is megtalálta a kis bestia...

Gurigából tojások- húsvétra

Milyen jó, hogy egyszerűen csak elő kell vennem a tavaly készített tojásokat  és pik-pakk  feldíszíthetem vele a csupasz fűzfaágat. Ezzel az egyszerű és gyors dekorációval,  nem csak a tavasz, hanem húsvéti várakozásunk is megkezdődött...

Húsvéti mécsestartó

Már megint egy mécsestartó!
Gondolom a szakemberek tudnák a választ, hogy miért érzek oly nagy vonzalmat a mécsestartók iránt, és biztosan meg is magyaráznák múltamból adódó hozományomat, amit szerencsére lányaim is örököltek, enyhe piromániával fűszerezve...
Az elmúlt évek alatt rengetegféle, alkalomhoz-illő mécsestartót alkottunk.
Ahogy nőnek, cseperednek a lányok, annál komolyabb dolgok elkészítésére képesek, így a mécsestartóink is eszerint változtak, alakultak az évek során.
majd egyszer, ha lesz időm rá, csokorba szedem az összeset
Türelmükkel, kitartásukkal, eddig se volt problémám, ezért mertem velük belekezdeni a legújabb mécsestartónkba. Mondjuk ehhez azért, kellett két nyűglődő, unatkozó gyermek, akik alkotni vágytak, no és persze némi pisztáciahéj, ami garantáltan pár órás elfoglaltságot nyújtott számukra.
Legtöbbször halk zene mellett, vidáman fecsegve munkálkodnak, míg máskor csendben, felolvasóest keretében zajlanak a programok. Munkájukba ilyenkor teljesen belefeledkeznek és ájulásig vágnának, festenének, vagy ragasztanának, ha nem lépnék időben közbe... Nálam az alkotni vágyás kikapcsolódás, vagy feszültséglevezetés, de mi lehet egy két óvódás számára, mert gondolom, nem a napi stressz, vagy a rengeteg játék levezetése motiválja őket... na, mindegy is, -remélem az iskolába is tartalékolnak kitartásból, szorgalomból, kreativitásból, ha csak feleannyit mint eddigi munkájukba fektettek, már nincs nem lesz okom panaszra.

 Első nap csak festettek. Itt nagyon fontos kiemelnem,  a színek leosztását, elkerülve ezzel a folyamatos ecsetmosás és színválasztás körüli vitákat. Fontos volt még a "tojások" elosztásánál a közös tulajdonviszonyt is kihangsúlyozni, a későbbi félreértések elkerülése végett...
Második alkalommal mintáztuk a "tojásainkat" ami méretükből adódóan festékkel elég nehezen ment.
Akkor is szépen mutattak volna, ha egyszínűek maradnak és semmilyen minta nem kerül rájuk!
Fiókom mélyén jól eldugva lapultak azok a körömmatricák, amiket tavaly nyáron lányaim választottak maguknak. Nyáron engedélyezett a körömlakkozás nálunk, de csak és kizárólag szolidan, csajosan...
Soha jobb alkalmam nem is lehetett volna arra, hogy végre megszabaduljak ezektől a körömbigyóktól, ráadásul úgy, hogy még a tulajdonosai se sajnálják.
Miközben a lányok boldogan ragasztgatták, addig nekem a  lakkozós része jutott, így egy fényes felületet is kapott, ráadásul a matricák is jobban ráragadtak.

Dekorációs alapunknak, egyszerű cserépalátétet használtam, ehhez vágtam ki zöld kartonból füvet, ez lesz majd a tojásfészkünk.

A kiesett darabokat, szorosan egymás mellé a cserépalátét belső részéhez ragasztották a lányok.
Ezután felkerült külső részére is a kivágott füvünk, majd következhettek a tojások.
Ragasztásnál folyékony, sima hobbiragasztót használtunk.
A száradási időnél, ezzel számoljunk!

Mécseseinkhez, egy vékonyka papírgyűrűt készítettem, ami nem fix, cserélhető.

Lehet, hogy így elsőre nagyon macerásnak, és hosszadalmasnak tűnik elkészítése, de mikor munkájuk befejeztével a lányok megkérdezték, hogy még mennyi nyuszifészket készítünk ajándékba, már az megérte...

Húsvéti tojások

Húsvétra készülünk már hetek óta. Tudom, hogy még korai, de a lányoknak és nekem is, ehhez a lassan, de biztosan közelgő ünnephez van leginkább kedvünk alkotni, így télvíz idején...
Aprólékos, több napig tartó munkával, elkészültek hímes tojásaink, amit már nem bírtam ki és muszáj volt megmutatnom, hátha valaki kedvet kap egy kis alkotásra.

Holnap azt is megmutatom, mit készítettünk belőle, de addig is-
-Ugye, könnyen kitaláltátok, hogy miből készültek?

Nyúlon innen, nyúlon túl

Az utóbbi napokban egyre gyakrabban veszem észre, hogy számomra eddig ismeretlen, mosolygós (többnyire kisgyerekes) emberek is elidőznek a kerítésünknél, hasonlóan, mint egy turisztikai látványosságnál.
Míg kutyáink voltak, addig ez teljesen megszokott, normális jelenség volt, mert az Öreg kutya (Afgán agár) szívesen vett egy- egy bónusz simogatást, míg társa Tódor a nagy csavargó keverék, egész nap úton volt, hol egy babakocsit tologató anyukával, vagy kutyát sétáltató gazdival, de a közértbe, cukrászdába igyekvőköz is szívesen csatlakozott, csak úgy a saját szórakoztatására.
Nem véletlen, hogy a (kis) méretéhez, testi adottságaihoz képest a fél kerület ismerte.
Most, hogy ők már nincsenek, némiképp a macskák pótolják eme hiányosságainkat, és bár nagyon helyesek tudnak lenni a cirmosok, most nekik "csak" mellékszerep jutott.

Hét elején, mikor a lányok még betegség miatt itthon időztek és szépen, lassan kezdtek egymás agyára menni, gondoltam lefoglalom őket, készítünk valamilyen húsvéti dekorációt,
- tulajdonképpen nekem mindegy volt, hogy mit- csak végre csend legyen!
Mivel a nap folyamán többször is előkerült a fakanál, na nem fegyelmezési célzattal, hanem a játék hevében, amiket méretüknél fogva egy padlóvázában tartok, így abból készítettük el a hőn áhított nyuszit.
Teljesen másképp alakultak a dolgok, mint ahogy eredetileg terveztem, de ezt egy cseppet-sem bántam, hogy a két lány elképzelése szerint alakítjuk, dolgozunk...
Én szerettem volna egy színesebb, festett példányt látni, míg ők a natúr szín mellett döntöttek, rajzolt (és nem ragasztott) testrészekkel.
Jó, hogy a munka alapját én rajzoltam meg, de nagyon ügyesen rajzolták át, satírozták be alkoholos-filccel a fakanalat, aminek két oldala lévén, veszekedés se volt a háznál...
A füleket végül zseníliadrótból sodorták össze, majd a munkafolyamat ismételten az én munkámmal, ragasztással, illetve a szalagok megkötésével fejeződött be.


Mielőtt a lányok felöltöztek, az összes virágból kihúzgálták a tojásdekorációkat, és egy-csokorba összefogva vonultak ki vele az udvarra.
Hamar megtalálták a nyúl helyét, nekem már csak a földbe kellett beleszúrnom, és tulajdonképp már dőlhettem is volna hátra, mert az én szerepem itt befejeződött...
Ha azt mondom(írom), hogy a tojások beszúrása a fűbe, több időt vett igénybe, mint a nyuszi elkészítése?
Hihetetlen volt nézni a különböző színvariálásokat, sormintákat, ami alapján rakosgatták balról-jobbra, jobbról-balra lányaim a kis tojásokat.
Nos, ez a kis kerti dekoráció vonzza a tekinteteket, kíváncsiskodókat kapunk elé, de az sem utolsó látvány amikor a kis vörösök (macskák) fekszenek, hancúroznak a tojások között...


Kisebb, használatból kivont fakanálból is elkészíthető cserépbe, virágmellé, de még vázába rakva is remekül mutat, mind a két oldalát dekorálva.

Jelenleg a tojások elrendezése így néz ki, de már nem sokáig, mert az alkotói szabadságot megakadályozni még én sem tudom, tehát hagyom...

Nyulak, nemcsak húsvétra -törölközőből

Talán már megvan két hónapjai is, hogy barátnőmtől egy kedves levél kíséretében kaptam, egy törölköző hajtogatási technikát amit egyszerűsége miatt azonnal ki is próbáltunk...
Nem csoda, hogy a házban az éppen használatos törölközőkből kisebb nyúlcsalád kerekedett, de még a puhább takarókból is új "lógófülű" kedvencek születtek.
Mivel a lányoknál (is) ekkora sikere volt elhatároztam, hogy az idén, ilyen nyuszikkal lepjük meg a locsolkodókat, na és természetesen az óvónéniket, dadusokat és kedves ismerőseinket.
Pár héttel ezelőtt elindult kis családunk, hogy a legtökéletesebb törölközőket megtaláljuk az álomnyulainkhoz, ám teljesen feleslegesen futott köreink bizonyítják azt, amit előre sejtettem, hogy az IKEA-ban kapható (70ft-os) törölközőknél keresve-sem találunk, szebbet és jobbat...
Az első tapsifüleseket a lányok azonnal lenyúlták, mivel két egyforma nem született, mindegyiknek megvolt a saját bája, különlegessége és dísze, amit szalagokkal tettünk színesebbé...
A héten érkezett el az idő a nyulak teljes létszámának növeléséhez, amiben most is egy kis betegség játszott közre. Az éppen gyengélkedő Lucám segítségével szaporán készültek a nyulak és bizony jó volt nézni, ahogy a kis kezei közül megszületnek az első (számomra tökéletes) darabok...
A fejek kötözésében már természetesen én is segítettem, de a nyulak szemeinek felragasztását amit mozgó szemekkel és kétoldalas ragasztóval rögzítettünk, már ismételten egyedül csinálta.
Zsófikámnak, (az akkor még egészséges és óvodába járó kis/nagylányomnak) is hagytunk a fehér törölközőkből, hogy ő is elkészíthesse saját nyúlszaporulatát...

Tulajdonképpen az alig egy percet igénybe vevő munkálattal elkészített nyulakból nem tudom melyik tetszik jobban - a szemekkel rendelkező, vagy a szemtelen példányok, -mert mind a kettő(sőt három) változat egyértelműen, tapsifülesekre utal.
-hogy miért három?-azért mert az elkészítésénél a fület ha kicsit jobban hátrafelé (fenekéhez) húzom, akkor egy kerekebb pofijú ducibb nyulat kapok, mert felcserélődnek a testrészek,
- ha viszont az előírtak szerint kötözöm össze akkor egy laposabb, de a hátán lyukas nyuszit kapok, ami tökéletes a csokitojások tárolására, ajándékozására.


Nálunk a törölközők téglalap formájúak (voltak) de nyugodt szívvel állíthatom, sokkal könnyebben, szebb fülekkel rendelkező nyuszik készültek, mint a szabályos négyzet alakúakból...

Remélem, nem csak én vagyok elfogult ezektől a kis jószágoktól, és másoknak is sikerült kedvet csinálnom ennek a kedves ajándék, roppant egyszerű elkészítéséhez!
Szívesen venném, ha megmutatnátok, nektek milyenre sikeredtek!


Mattikánkban buzog a szereplési vágy...

valamit nagyon "néznek"

.

Gurigából tojások, húsvétra...

Mostanában egyik kedvenc foglalatosságom a gurigák újrahasznosítása, amikről már korábban is beszámoltam itt és itt, no meg itt, -ha már a húsvétnál tartunk.
Most, hogy lassan de biztosan közeledünk a húsvét felé, két elképzelésem sikerült valóra váltani, pár óra alatt...
-ezekkel a dekorációnkat tehetjük vidámabbá a várakozás mindennapjait, amibe kicsik és nagyok egyaránt közösen készülhetnek (némi szülői segédlettel) az ünnepekre.

A munkamenetről most nem sokat írok, mert már megtettem korábban, de ismétlésképpen azért a ragasztópisztoly és akrilfestéket megemlíteném, mert az utóbbi nagyon jó alapot ad a gurigákon lévő feliratok befedéséhez, mellesleg egy keményebb réteggel könnyebben alakíthatjuk ki a tojások formáját, ujjbegyünkkel finoman formázva, hajtogatva.

A megszáradt "tojásokat" miután formára hajtogattam ollóval lyukasztottam és fűztem fel szalagokra, amiket előzetesen elkészítettem.
A szalagokat (20 cm) a tojások belsejéből fűztem át, így könnyebben, gyorsabban haladt a munka.


Az ajtódíszhez, már adva voltak a maradék "tojások" így azokat már csak egy ragasztópisztollyal kellett rögzíteni egymáshoz,
-tetején egy szélesebb gurigából készült nyuszi kapott helyet, aminek a füleit is gurigából készítettem- ilyen egyszerűen és gyorsan bárki elkészítheti ezt a nagyon mutatós ajtódíszt, saját igényének, ízlésének megfelelően.

A mi ajtódíszünk belülről is remekül mutat, így egyszerre kül és beltéren is funkcionál, a délutáni napsugarak szivárványos játékával.


Kellemes időtöltést és jó munkát mindenkinek!
:)