2012. január 13., péntek

Családi hagyomány

Valamivel több mint három éve, Marék Veronika -Boribon- sorozata adta az ihletet, és megmutattuk lányainknak, milyen is az igazi piknikezés, télen. Bemutatónk olyannyira jól sikeredett, hogy immáron elképzelhetetlennek tűnik a héjában sült krumpli asztalnál történő fogyasztása.
Az évek múlásával nem csoda, hogy megszaporodott azon ételek száma  is, amit ebben a különleges felnőttek számára meglehetősen kényelmetlen pozícióban fogyaszthatunk el. Ide sorolhatjuk az egyszerű hagyományos pirítóst, melegszendvicseket, de a sült-húsok közül a ropogós csirkeszárnyakat is, szigorúan forró teával. Mert sült krumplit mégse ehetünk állandóan, bár meglehetősen finom és még jól is esik, egy hideg téli estén...
Arra azonban soha nem vetemednék, hogy a vasárnapi húslevest is hasonló körülmények között szervírozzam kisebb családom számára, és itt most nem csak a szánk és a tányér közötti távolsága akadályoz meg cselekedetemben.
Takarító személyzettel szerencsére elég jól állunk, mert mindig akad a közelünkben egy-egy morzsaporszívó, felnyaló felmosó, akik boldogan állnak rendelkezésünkre a nap bármely szakában. Velem ellenben, sosem morognak a  rájuk-kiszabott munka miatt, ám nemtetszésüket kifejezve elég makacsnak bizonyulnak, ha akkor kell elhagyniuk munkaterületüket, amikor ínycsiklandozó illatok lengik körbe a házat.


Mit főzzek ma?
Gondolom sokan teszik fel ezt a bonyolultnak tűnő kérdést nap- mint nap, úgy ahogy én is. Eddig, még szerencsésnek mondhatom magam, mert a válaszok között egyszer sem hallottam a -nekem mindegy, azt amit akarsz-, ellenben nagyon pontosan megfogalmazott igényekkel és csuda-jó ötletekkel látnak el a lányok. Nem tudom, hogy honnan szedik azt a rengeteg ételvariációt, mindenesetre tényleg nagy segítséget nyújtanak nekem, csak úgy, mint tették ezt tegnap.
Most sült krumplira fájt a foguk, arra a "tepsis piknikezős" fajtára, és mivel már elég régen készült ebből az egyszerű, de nagyszerű ételféleségből, nem volt nehéz kérésüket teljesítenem.
A gondosan előkészített terítékhez, elég sokat válogattak a rendelkezésükre álló szalvéták között, mire egyhangúlag megtalálták a legtökéletesebb színű, piros-fehér, kockás darabot.




Vajon meddig fog tartani ez az állapot?
Mára mindenesetre melegszendvicsre adták le megrendelésüket, a maradék, sonkás-sajtos mártogatóból...

9 megjegyzés:

  1. Ilyen családból érkező, ilyen helyes, ilyen élményekkel feltöltött kislányt keresek a nagyfiamnak párnak!!!! :)))) Majd ő keres magának! Én csak örülnék, ha sok hasonló család lenne, ahol vannak közös programok, ahol a gyerekekkel a felnőttek együtt 'élnek', ahol sokat nevetnek, játszanak... Olyan jó, hogy írsz ilyenekről: kicsit mindig visszabillenek a 'nem is rossz irányba halad a világ' gondolatokhoz. Köszönöm!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A gyerekekért élünk, ez a legkevesebb amit megtehetünk értük!
      :)))
      Szerencsére egyre több helyen látni hasonló jó-példákat, de még így is kevés amit a mai gyerekek megkapnak ebben a rohanó világban...
      A megfelelő figyelem pedig nem pénz kérdése.
      :D

      Törlés
  2. Príma ötleteik vannak a leányoknak és az ízlésük is jó. Gyerekkoromban volt egy olyan cserépkályhánk, ahol be volt építve (süllyesztve) egy sütő, avagy melegen tartó. Mint a sparheltekben ami van, csak kisebb. remekül megsült benne a krumpli és közben meg átjárta az illata a szobát. Ott helyben fogyasztottuk el, forrón és ráolvasztott vajjal.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. MJ: Nagymamámnak sparheltje volt, hogy mennyire imádtuk!
      :)))
      Sok finomság készült benne...

      Törlés
  3. Mikor nálam van mind a négy unoka télen, ők maguk hasonló módot választanak az étel elfogyasztására, egy plédre mindannyian kényelmesen elférnek és jobb az étvágyuk is a számukra megfelelő terítéken:)

    VálaszTörlés
  4. fincsi :) lányok nekem is hagyjatok belőle köszike :)

    VálaszTörlés
  5. Igen a gyerkőcök imádják a leglehetetlenebb helyen és pozícióban elfogyasztani az ennivalókat (bár visszaemlékezve én is pont ilyen voltam gyerekként). Nálunk nagyon "menő", hogy kicsi fiam lazít a kádban, anya pedig szervírozza az előzetesen listázott fincsiségeket. Mi november-decemberben majdnem egy hónapig nélkülöztük a nappali ülőgarnitúráját, s kihasználva a lehetőséget rendszeres volt a piknikezzünk vacsora címszóval a parkettán. Először még nagyon vicces volt mindenkinek, de két hét után nekünk már cseppet sem volt kényelmes, a gyerek még bírta. Aztán a vége felé már ő is kérdezgette, mikor hozzák az új bútort:-))))De olykor-olykor felemelő és kikapcsoló a megszokotthoz képest valami mást csinálni.

    VálaszTörlés
  6. Csuda jó ötlet ez a piknikezés....már el is loptam :-))))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Rózsa: A gyerekeknél még spontán jönnek ezek a jópofa megoldások.
      Nekem bevallom magamtól eszembe se jutna... :)))

      Viktor: Már elkéstél! :)))

      Apróságok: Ha valamit muszájból kell tenni az bizony eléggé elronthatja a "szánk ízét"
      Igen, jó néha változtatni, és hagyni változni...

      Alterego: Csak vigyázz, nehogy nagyon rákapjatok! :)))
      Alkalmazás előtt kérdezze meg kezelőorvosát, vagy gyógyszerészét...
      :D

      Törlés

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails