2010. május 7., péntek

(nem arany)- KÖPÉSEK!!!

Úgy gondolom, ilyen témáról is írnom kell, igaz kissé pironkodva teszem meg, mert a problémákat, kudarcokat is vállalnunk kell, csak lényegesebben nehezebb, főleg ha személyesen vagyunk érintettek benne...
Néha szembe kell néznünk a gyereknevelés árnyékosabb oldalával is, kikukucskálni a rózsaszín függöny mögül.
Nagyon kiborultam attól, ahogy Zsófia lányom viselkedett az elmúlt két napban.
Szülőként kudarcot vallottunk, nem tudjuk kezelni a gyereket, mi válthatta ki nála ezt a fajta viselkedést?
Tele voltam kérdésekkel és aggodalommal!

Zsófia cserfes lányunk, aki mellett megúsztuk a hisztirohamokat, nagyobb kitöréseket, most egy új, számunkra elfogadhatatlan szokást vett fel,- köpköd!!!
Először azt hittem rosszul látok, amikor egy kisebb konfliktushelyzetbe leköpte Lucát!

Köpni, nyelni nem tudtam!

Első reagálásomban veszekedni kezdtem vele.
Jöttek a -miért köpted le a testvéredet, hogy képzeled ezt Te, miféle viselkedés ez, hol láttál te ilyet, és ehez hasonló kérdések, amik első-felindulásomban kitörtek belőlem...

Persze erre a gyerek sírva fakadt, én pedig megsajnáltam azért, amiért így nekiestem.

Ezután szépen kézen-fogva bementünk a gyerekszobába és nyugodtan, új alapokról indulva, próbáltam megérteni viselkedésének okát.
Úgy tűnt sikerült megbeszélnem vele, hogy ez a lehető legcsúnyább szokás, viselkedés, még akkor is ha más gyerek is szokott köpködni az óvodában...
Megbeszéltük, hogy máskor ilyet nem szeretnék látni, mert (most is) csak az önuralmamnak volt köszönhető, hogy nem vertem azonnal a szájára.
(pedig megérdemelte volna)

Most ne gondolja senki azt, hogy veréssel próbálom megtartani házunkban a közrendet, inkább a szavak híve vagyok!

Sajnos vannak szülők, akik elfogadják ezt a fajta viselkedést és semmit nem tesznek a köpködés, rugdosás és különböző agresszív viselkedések ellen...
Ilyenkor nem arra gondolok, hogy a gyereknél testi fenyítéssel érjék el szándékukat, de homokba dugott fejek se nyújtanak megoldást!

Másnap reggel miközben én Luca frizuráját készítettem el, egymás mellett ültek, és a lányok megint összekaptak valamin.
Hogy min, nem is lényeges, mert egy szokásos apróság miatt de Zsófi megint elköpte magát, amire nekem visszakézből sikerült is szájon lendítenem...
Zsófi részéről keserves sírás, miközben feltörli a földről indulata bizonyítékát, én pedig megismételtem tegnapi önmagam és elkezdtem a prédikálást...

Szégyelltem magam, furdalt a lelkiismeret, utána sokáig csak azon gondolkoztam, hogy miért váltotta ki belőlem ezt a fajta reagálást kétségbeesésem.

Ennyire kiborít, hogy egy szép kislány, a mi gyerekünk köpköd?
Tanácstalanok voltunk Gáborral, ha tettlegességig süllyedtem a szavakkal szemben.


Reggel az óvónéniket kifaggattam, akiket teljesen meglepett Zsófiám viselkedése, róla nem gondolták volna, hogy átveszi, hazahozza ezt az új modort, amit az oviban nem csinál, csak minket tisztel meg vele!
Mindezt a beszélgetést úgy intéztem, hogy a lányok ebből semmit ne halljanak, ne vegyenek észre, nem szerettem volna megszégyeníteni mások előtt...

Délután megismétlődött a köpködés, aminek bő negyed órás sarokba állítás lett a végeredménye.
Szavak nélkül parancsoltam be a sarokba, elég volt megmutatnom az irányt, tekintetemben minden benne volt...
Azt gondolom, sikerült végre megértetnem vele cselekedete helytelenségét, és többet valóban nem kerül sor hasonló incidensekre...

Magam-előtt látom helyes kis pofikáját, amint utálattal és grimaszok kíséretében köp!
Magam-előtt ugyanazt a kisfiút látom akitől átvette, megtanulta, ezt a helytelen kifejezési formát.
Magam-előtt látom az én cserfes nagylányomat, akinek valaha a legnagyobb sértés ami kijött a száján a gubancoshajúvolt!
Mi lett veled, miért nem látod a különbséget a helyes és helytelen között, mikor a jó és rossz fogalmát tökéletesen értelmezed?

Nem tudom mi mehetett végbe az én kiegyensúlyozott lánykám lelkében, és azt se tudom, hogy helyesen cselekedtem-e.


Eszembe jutnak azok az élethelyzetek amikor hisztirohamban szenvedő gyerekeket látok, tehetetlen szülőkkel, akiket sajnáltam, mert úgy gondoltam, hogy leginkább rajtuk múlik, hogy kezelhetetlen gyereket nevelnek...
Ilyenkor viccesen egymásra-néztünk Gáborral és megjegyeztük csendesen, inkább csak magunkban,
-ha -
a mi gyerekünk lenne a belét is kitaposnám, ha így viselkedne!

(szavainkat nem gondoljuk komolyan, de tennénk ellene)



Persze az ember a más gyerekének nevelésében nagyon okos tud lenni, miközben a sajátjával tanácstalan!

11 megjegyzés:

  1. Móni, szerintem a legtöbb szülő így járt volna el. Valószínűleg az én kezem is el fog néha járni, de nem hiszem, hogy ettől sérült lenne a gyerek (én is el voltam verve jó párszor, de én nagyon rossz voltam).

    Általában minden gyerek átesik ezeken az óvodai szokásokon. Először az a "divat", h azt mondogatják egymásra, h "kaki", "pisi" vagy, meg hasonlókat, aztán jön ez a köpködés is. Van, akinél ez iskolás korban jön ki, akkor "tanulja". Ez is egy szülői erőpróba, amit, amint látod, sikeresen oldottál, oldottatok meg.

    Az otthoni példa a mérce úgyis, de azért meg kell velük értetni, miért nem szép, amit csinálnak.

    Egyelőre én is azok közé tartozom, akik okosabbak, mert még nem estek át rajta, de remélem, h én is ilyen jól fogom tudni kezelni. :)

    VálaszTörlés
  2. Szia Vivi!

    Remélem, hogy sikerül(T) leszoktatnunk a kisasszonyt erről az új szokásáról, ha nem, akkor gőzöm sincs mit tudunk tenni...

    Jelenleg legcsúnyább szava Zsófinak a "buta-vagy", amit naponta többször szegény Luca fejéhez vág mérgében, tehetetlenségében, de az még mindig jobb mint a verekedés és a köpködés, vagy trágár szavak használata...

    Hülyézett is egy darabig, de hála hamar elhagyta(azért azt se magától)
    :)

    Az egyszer biztos, hogy nem (mindig) könnyű a gyereknevelés!

    VálaszTörlés
  3. Háát, igen. :) De legalább van értelme! Azoknak, akik helyes magatartást mutatnak a gyerekeiknek, illemtudó gyerekeik lesznek, csak hát ahogy Te is írtad, az út addig nem mindig egyenes. :)

    Már többször meg szerettem volna kérdezni, hogy melyik lány melyik? A világosabb hajú, vagy inkább szőkébb (?) lányka Luca vagy Zsófi? És melyikük az idősebb?

    VálaszTörlés
  4. Zsófikám idősebb 2! perccel, de ez meg is látszik a viselkedésén, mert ő az örökös hangadó, neki göndörebb, vagy most már csak hullámosabb a haja, míg Lucának szögegyenes, és valóban világosabb egy kicsit!
    :)
    Luca a megtestesült jóság, nyugalom
    (tiszta apja)míg Zsófikámban magamat látom vissza gyerekként, mert én se voltam egy mintagyerek!
    :)
    Ég és föld a két gyerek!
    De így van jól!
    :)

    VálaszTörlés
  5. Sziasztok!
    Izabella vagyok, mar regebb rabukantam a blogotokra csak idaig nem irtam de olvastalak.
    Most meg ugy gondoltam hogy en is hozzaszolok.Tunderiek a csajszik,nagyon szepek es aranyosak.Szerintem is a ZSofika az oviban llathatta talan ezt a kopkodest.Remelem nagyon hamar leszokik rola mert tenyleg nem jo szokas.
    Pedig olyan kis tunderi es megis ilyet csinal.
    Anya te meg ne aggodj azert utoted meg mert biztos nagyon merges lettel,hisz megbeszeltetek a dolgot es megis csinalta.
    Szerintem ez most egy follangolas de hamar leszokik rola ha latja hogy buntibe kell vonulnia meg ilyenek.

    Szeretnenk olvasni titeket ezutan is ha szabad.

    Nekem is van ket lanyom Szabina o 2,5 eves es Julia baba 8 honapos lesz hetfon.
    Ha van kedvetek kukk be hozank a blog cimunk
    http://www.szabinahercegno.blogspot.com/
    Remelem szabad maskor is olvassunk es irjunk nektek.

    puszika Szabina,Julia baba es Izabella

    VálaszTörlés
  6. Szia Izabella!

    Köszönöm, hogy jelentkeztél!
    Örömmel venném, ha továbbra is olvasóim között szerepelnél!
    :)
    Bekukkantok én is hozzátok!

    VálaszTörlés
  7. Szivesen olvasunk ezutan is,a tegnap sikerult vissza olvasnunk titeket egeszen karacsonyig es nagyon tetszik a blogotok es a csajokrol a sok szep foto.Imadom ahol egyforma Ruhaban vannak.Jovunk ezutan is es mi is szivesen lattunk.puszika

    VálaszTörlés
  8. Csak most lattam a blogot vcegig nezve a csajok szuletesenel hogy Toth ZSofia a neve a Zsofikanak,hat az en anyukamat es testveremet is Toth Zsofianak hivjak,de erdekes.tunderiek a lanyok a kepkene,de az elso karacsonyos kepek nagyon jok ahol a lanyok a hordozoba a csokorral ulnek.puszika

    VálaszTörlés
  9. Szia Móni, bocsi a késői reagálásért, most jöttünk meg Bánkról, péntek kora délután óta nem ültem a gép előtt.

    Érdekes, hogy ha nem folyik el Kincső magzatvize, akkor nálunk is Zsófi született volna előbb - fekvésük alapján. Nálunk is 2 perc a különbség. :) Az is érdekes, h nálunk is az elsőszülött a hangadó, vagy inkább egyelőre az élénkebb, bár azért Zsófit sem kell félteni, főleg, ha éhes... Kíváncsi leszek, náluk hogyan fog alakulni ez a jellembeli különbség. Mert hogy náluk is lesz, abban biztos vagyok. Azon a "régi" képen is látni a szemükből, hogy Zsófi olyan erőteljesen, szinte szorítja magához Lucát, míg Luca inkább odasimul Zsófihoz. Bájosak nagyon, az biztos. Látni rajtuk, hogy szeretve vannak. Minden gyereken látni, mennyi szeretet kap otthon. :)

    Remélem, kellemesen telt a hétvégétek a vacak idő ellenére is!? Ja, ha Bánkra tévednétek, van egy jó kis élménypark Nőtincsen, vagy legalábbis annak tűnik, Nektek talán már érdemes ellátogatni oda - Seholsziget Élménypark (www.seszi.com). Szombaton láttam a plakátját, sajnáltam is, h mi még nem mehetünk.

    Puszi. Vivien

    VálaszTörlés
  10. Szia Móni, válaszoltam nálam, de ha ott nem néznéd meg, ide is leírom, h mi most tartjuk Zsófiát, m a Csajoknak szept. 5-én van a szülinapjuk, és nem szerettem volna, h túl közel legyen a szülinapjukhoz. :)

    Köszönöm a kedves szavakat, és hát mi se mindig tudjuk megkülönböztetni a Lányokat. :) Arról nem is beszélve, h az idő lassan nekünk is ellenségünkké válik. :(

    Puszi.

    Vivien

    VálaszTörlés
  11. Zarta teszem a blogot ha olvasni akartok tovabbra is kerunk email cimet

    VálaszTörlés

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails