Szélcsengő készítése gyerekekkel II.

Egyszerű elkészítésének leírásával, hamarosan jövök!

Halloween még mindig...

Vannak napok, amikor szükségét érzem egy kis agymosásnak, kikapcsolódásnak.
Számomra az egyik ilyen kikapcsolódást a kertészkedés jelenti, a másik az alkotás lehetősége, ami különböző kreatív munkáinkban mutatkozik meg.
Mivel nem sok ingerenciát éreztem a lehulló falevelek gereblyézésére, és legszívesebben a meleg, fűtött házban időztem (betegségem miatt) így nem volt kérdéses, hogy az alkotást választom időtöltésnek.

Most ezt a hétvégi termésünket szeretném bemutatni ami még mindig Halloween jegyében készült.
Egyszerűsége mellett nagyon mutatós lehet, mind beltérre - mind kültéri dekorációként.


Alapanyagnak fakanalakat választottam, amiket akril festékkel (hobbiboltokban kapható) festettünk be.
A festék jó fedésének és száradási idejének köszönhetően ez nem sok időt vett igénybe.
(itt is szivacsos festést használtunk, ecset helyett)
Tökfejeink öntapadós matricával lettek dekorálva, de ezt egy filctollal is megtehettük volna.
Ha kültérre tervezzük, akkor ne felejtkezzünk meg alkoholos filctoll használatáról!

A pókokhoz dekorgumiból vágtam ki a fejét és hasát amit egybe hagytam, ezek kerülnek majd a hátuljára, így takarják a lábak kuszaságát, és a ragasztási felületeket.
Ha nincs otthon dekorgumi, akkor egy vastagabb kartonnal is helyettesíthető, de ez-esetben, beltérre tervezzük tovább...
A pókok lábához zseníliadrótot használtunk, ezeket meghajtottuk és ragasztópisztollyal rögzítettük a fakanál hátuljához.
Miután a lábak felkerültek, rögzítettem a dekorgumis has-fej takarást a pókokra (itt is ragasztópisztollyal dolgoztam) majd következtek a szemek és a keresztek, amik nélkül nem pók, egy pók...

Összességében nem tartott sokáig az elkészítése, a megfelelő hely kiválasztása viszont, annál jobban igénybe vette idegrendszeremet, mert a ház és a kert, minden létező zugában kipróbálták a lányok, mire majdnem végleges helyükre kerültek a remekműveik...

Az XX faktor

Jobb és rosszabb produkciók, de inkább jobbak. Ez már sokadik selejtező, már csak 24-en maradtak. A rövid dalrészletek közben beszélgetések, értékelések, kinyilatkoztatások.

A versenyzők idegeit a zsűritagok a végsőkig húzzák, így mi, nézők maimálisan kiélvezhetjük az érzelmek etatikus turmiát.

Csak az ÉN számít!

Az egyik fiú arról beszél, hogy neki azért fontos ez a verseny, hogy ne olvadjon be a tömegbe, hogy ő ne legyen egy senki. A másik refleből rávágja, hogy híres szeretne lenni, neki az számít, hogy felismerjék az utcán.

Elhűlve hallgatom.

Mi, akik napról napra dolgozunk, akik nem szerepelünk a tévé képernyőjén, mi senkik vagyunk? Mi vagyunk a szürke tömeg? Miért kell, hogy érdekeljen engem, hogy Gipsz Jakabka nem akar egy senki lenni?!

Miért figyeljek oda valakire, aki ennyire lenéz minket, aki számára mi, a közönség, csak azért számítunk, hogy ő, a "nagy ember", híres lehessen?

Nem az a zene lényege, hogy örömet okozzon annak, aki hallgatja?

Nyaf-nyaf

Egy húsz év körüli leányzó oigénért kapkod, és zokogva sírja, hogy neki húsz év munkája vész kárba! Egy másik kislány elmázolódott festékkel hüppögi, hogy számára ez a verseny az élet, ha nem sikerül, fi, hogy neki vége.
Mint egy ana reklám!

Persze, tudom, nagy a tét, sokat jelentene befutni, sokat jelentene a fődíj is.

De azért ez csak egy játék, ahol előre lehetett tudni, hogy csak egy maradhat! Nem lehet feladni az életet egyetlen kudarc miatt. (Csak zárójelben: ez a kudarc valójában siker: bejutni ide nagyon jó eredmény, jelzi, hogy az e-versenyzőnek érdemes dolgoznia, tanulnia, van remény a fejlődésre!)

Egy friss hang

Kezd elviselhetetlenné válni az önzés és a nyafogás, és már éppen a kapcsolóért nyúlnék, mikor hirtelen másféle hang szólal meg, egy szőke lány. Ő végre nem a ha-kiesek-végem-van stílusban beszél. Persze, nem titkolja, hogy szeretne továbbjutni, hiszen ezért jelentkezett, de ha mégsem sikerül, akkor folytatja máshol, másképp. Ő hisz benne, hogy a zenével képes boldogabbá tenni az embereket, szebbé tudja változtatni a világot!

Felkapom a fejem! Végre valaki, aki nem siránkozik, valaki, aki érti, hogy miről kellene az éneklésnek szólnia! Elolvasom a nevet: Wolf Katalin. Alatta a foglalkozás: főállású édesanya. Ekkor végre megértem, miből fakad ez a hatalmas különbség, ez a gyökeresen különböző életszemlélet.

Anyaként énekelni

Wolf Kati anyaként már megtapasztalta azt, amit szülőként már mi is tudunk: nem az a fontos, hogy körülöttünk forogjon a világ! Anyaként felelős másokért, a gyermekei - anyai közönsége - boldogságáról kell gondoskodnia. Valószínűleg ez az érettség szűrődik át művészi felfogásán is, ez teszi lehetővé azt, hogy énekesként a hallgatók érdekeit helyezi előtérbe.

Ráadásul a maga 35 évével ő a legidősebb a csapatban, a többiek mindannyian évekkel fiatalabbak nála - ehhez azért kellett egy jó adag bátorság és elszántság is. Magabiztosság sugárzik belőle: Kati tudja, hogy amit csinál, az jó. Neki már volt ideje fejlődni, képezni magát, csiszolni az énekhangját. Nem középiskolás fokon.

Róla nem ír a bulvársajtó, mert nincsenek botrányai. Stabil párkapcsolatban él, gyerekeket nevel, és énekel. Ő nem borul hálásan zokogva senkinek sem a lába elé, hanem párnával csapkodja meg a mentorát. Egyéniség.

Nagy Feró azt mondta róla, hogy Kati kész van. Igen, Kati kész van, ő már igazi énekes.

Ő az XX-Faktor.

Igen, van élet a versenyen túl is. De én szorítok Wolf Katinak. Szorítok az édesanyának, aki amellett próbálja építgetni karrierjét, hogy gyermekeiről is gondoskodik.

Azt hiszem, szülőként ti is pontosan tisztában vagytok vele, hogy ez milyen nehéz feladat!

Kati! Szurkolunk!

Ezt a levelet kaptam ma Kazal Kolostól, nem kérdés miért került ide!

Varázskép őszi színekben

Tegnapi termésük a lányoknak.

Nem itthon készült, de a képek önmagukért beszélnek.
Szerintem nem kérdés, hogy miért szeretnek Varázsműhelybe járni...
De szeretnék ilyenkor gyerek lenni és velük menni!
:)

Sorsolót sorsoltunk, -sorsoló-sorsolt!

Nagyon izgalmasnak bizonyult a mai sorsolásunk, mivel két utazni vágyó család közül kellett kisorsolnunk a nyertest!

Nem lepődtem meg a csekély létszámú (2) jelentkezőn, mert számukra én csak egy kellemes pár órát tudtam felajánlani amit a miskolci vadasparkban tölthetnek el, a többit önköltségi áron kell finanszírozniuk, a mai gazdasági helyzetben, ráadásul közeledve az év vége felé!
No, de kanyarodjunk vissza a sorsoláshoz, ami nagyon egyszerűnek tűnik, de két (iker)lánnyal egyszerűen kivitelezhetetlen...

Közjegyző híján, Gábor vette át az igazságosztó szerepét, már ami a lányokat illeti...
Közöttük is igazságos sorsolásra került sor, amiben a szerencse Lucának kedvezett, így az ő kezébe került a nyertes család nevének kihúzása...


Ami hekkának kedvezett!


Gratulálok hekkának!
Hogy a második helyezett se keseregjen sokáig, nekik egy vigaszdíjat szeretnék felajánlani!
:)
Kérem a nyerteseket küldjék el címüket, ahová a nyereményeiket postázni tudom!

Hekkának és családjának, jó időt és szórakozást kívánok Miskolc felfedezéséhez, Csillának és családja apraja-nagyjának, kellemes időtöltést kívánok nyereményeikhez!

JÁTÉK!!!

Már az elején a nyereménnyel kezdeném, ami nem más mint egy családi belépő
(2 felnőtt, és 2 gyerek részére) a miskolci vadasparkba.

A belépő 2010 december 31-ig használható fel!


Szeretem az őszi színekbe öltözött fákat, ilyenkor szívesen sétálunk, fedezzük fel a természetet közösen a gyerekekkel.
(mint ahogy ma is tenni fogjuk, elvégre gyönyörű idő van)
Miskolci lány lévén, rengeteget kirándultam a Bükkben, sok szép élményt köszönhetek azóta családanyaként a vadasparknak, amit szeretnék megosztani azzal a nyertes családdal akik mellé áll a szerencse.


A játék feltételei:

Ha úgy érzed, hogy idén még ellátogatnál, megismernéd, szívesen felfedeznéd Miskolc környékét, amennyiben rendszeres olvasóm vagy, kérlek jelentkezz bátran!



Akik eddig még nem regisztrálták magukat nálam, most megtehetik!


Nem kell mást tenned, csak egy üzenetet hagyni amiben jelzed, hogy vállalni tudod az utazás feltételeit, és máris egyike vagy azoknak, akik jó eséllyel indulnak a nyereményért!


Jelentkezési határidő, október 11, este 7 óra!


Sorsolni este 8-kor fogunk!



A lehetőség mindenki számára adott!

Őszi tökfej dekoráció (gurigákból)

Valamivel több mint egy évvel ezelőtt kezdtem el gyűjteni khmm a gurigákat, azokból a bizonyos toalett papírokból.
Biztos sokan vannak akik most azt gondolják, hogy azóta az összegyűjtött mennyiségből már egy várat is fellehetne építeni, azoknak most csalódást kell okoznom.
Valami okból kifolyólag kreatív munkáinkhoz ez a leggyakrabban felhasznált alapanyag, amiből alkotásaink megszületnek.
Most egy nagyon egyszerű, bárki számára könnyen elkészíthető őszi (tökutánzó) dekorációt szeretnék bemutatni, amiben a gyerekek örömmel vesznek részt.

A gurigákat különböző nagyságúra vágtam fel, majd a gyerekek igénye, tetszése szerint mintáztam a tökfejeket.
Véleményük, hozzáállásuk számomra az elsődleges szempont volt, mert nem az ijesztgetés, hanem a vicces kategória, humor felé szerettem volna őket terelgetni.
(nem lehet annál rosszabb, mint saját munkájával megijeszteni a gyereket)

Miután elkészültem a tökcsaláddal, következett a már jól ismert, szokásos technika szerint festésük, színezésük.
Belül feketére, kívül narancssárgára, ami a gyors száradás miatt nem sok időt vett igénybe rutinosnak számító lányaimnak...
Mi itt is akril festéket használtunk, de tökéletesen megteszi a tempera is.

A hatás fokozása miatt két tökfilkót (a lányok csak így nevezték) befestettek sötétben világító festékkel, hogy éjszaka a szobájukban világítsanak, de ez a papír nagy nedvszívó képessége miatt nem jött össze, nagy bánatukra.
Hogy csalódottságukat enyhítsem, mécseseket helyeztem a tökfilkók fejébe (közepébe) és így lettek a töklámpásaink, nagy örömükre.
Akinek gyereke van tudja, hogy a gyertya, a tüzeskedés mekkora örömöt okoz az aprónép számára, így szinte magától értetődően, nem egyszeri volt a mécsesgyújtás...

Nálunk tökéletesen működött mécsestartónak, de a papír gyúlékonysága elkerülése végett, egy üvegtálcára helyeztem a biztonság érdekében.
(egy pohár víz társaságában)

Díjat kaptam...

Köszönöm Edónak, aki szerint blogom az első 5 között szerepel az Ő listájában!

Gyorsan továbbítom is az 5 legkreatívabb blog listáját, amit nem egyszerű feladat megnevezni mert többen megérdemelnének...
(szerintem)

Mivel ez az én listám, az alábbiak szerint sikerült megnevezésük:

- Virág gyereketetője
- Ági meg az (Ő) angyalai
- az én otthonom (mármint nem az enyém, hanem Gabié)
- Óvónéni szemével
- és egy Nőicsizma aki ráadásul kreatív is szerepel az én ötös fogatomban!

Hűtőmágnes készítése gyerekkel

Kétségtelenül beköszöntött az ősz, kint esik az eső, beszorulva a fűtött házba, ideje valami elfoglaltságot találnunk csemetéink számára, akik egymás szekálása helyett, kreatív munkájukba vezetik le napi-feszültségüket.
Még hétvégi sétánk alkalmával sikerült begyűjtenünk két kosárnyi termést, amiben a vadak között a szelídgesztenyék is fellelhetők, makkok, mogyorók társaságában...

Nagy kihívást nem jelentett a lányoknak, mert a fúrógépet apjuk kezelte (mint mindig) nekik csak a pálcikák beillesztése, termések ragasztása, állatok, figurák kitalálása jutott.
Egy idő után már unalmasnak tűnt a sok gesztenyegyerek, és mivel volt bőven miből válogatni, eszembe jutott egy másik fajta felhasználása, átalakítása a termésnek.

A forma adott volt, változtatni nem kellett rajta, de tervem megvalósításához a laposabb aljúakból kellett kikeresnünk pár darabot.
Mire a lányok végeztek a válogatással, addigra én is előkészítettem a szükséges festéket, szivacsot, és megtettem minden festés előtti előkészületet.

Szokásos szivacsos megoldással festettünk, mert sokkal szebb felületet kapunk, mintha ecsetet használtunk volna...


Háromszor kellett átfestenünk a gesztenyét mire tökéletes fedettséget értünk el az akril festékkel.



Gyors száradás után következett a munka nehezebbik, pepecselősebb része a lányok számára.
Míg én öntapadós matricából vagdostam ki a szemnek, szájnak való apró darabokat, addig ők kis körmükkel kapargatva szedegették, ragasztgatták a most már töknek álcázott gesztenyét.
A szemeket, szájakat fekete filctollal is meg lehet rajzolni!


A tökökre (gesztenyére) mágneslapból lett kivágva az alja, amit ragasztópisztollyal rögzítettem fel rájuk.
Hobbiboltokban többféle mágnes variációk kaphatók, mint a mágnes korongok, vagy lapok.


Ugyanezt elkészíthetjük, Kippkopp és Tipptopp variációkban is annyi különbséggel, hogy az arcuk részét kell ráfesteni a lapos gesztenyére, mert az pont a hátulján helyezkedik el...
-mozgó szemeket és mágnest ragasztunk rá, míg Tipptoppra mehet még egy kis "virág is" akár újságból kivágva...

Jó szórakozást, legalábbis nálunk az volt!

Ez itt a reklám helye...

-tömören, röviden-


Benne van blogom az októberi kismama újságban!!!

Köszönöm!