Gyurma Gyula a gyerekek gyurmanyula

Levegőn száradó gyurmából (kreatív-boltban kapható fehér és terrakotta színekben) nyomkodtunk ki pár húsvéti, tavaszias formát.

(nekem csak ennyi formám akadt itthon)

Gyurma Gyulát és Gyurma Julcsát.

:)

Volt amiket kicsit vastagabbra nyújtottunk ezekbe szúrtuk bele a hurkapálcikákat, a vékonyabbakból pedig hűtőmágnest és ajtódíszt terveztünk.

A gyurma 1-2 nap alatt teljesen kiszárad, ezután lehet szemeket ragasztani, és további festésben, dekorációkon törni a fejünket.
Ennél a gyurmánál, csak a fantáziánk szabhatja meg a határt.
Hagyományos módon is lehet gyakorlatilag bármit gyurmázni vele, ami száradás után sokáig emlék, dekoráció marad.

Jó játék, nagyon élvezik a gyerekek.
Mi karácsonyra is rengeteg díszt készítettünk belőle..
Könnyen kiszárad a felbontott gyurma, amit nem használtunk el vizezzük be, és úgy csomagoljuk vissza (légmentesen)

Én kis kertész, kertemben...

Hétvégén, nem fértem a bőrömben, nehezen emésztettem meg, hogy a szemem miatt nem tudunk, kimozdulni itthonról...
Egész délelőtt az motoszkált a fejemben, hogy el kellene menni és szétnézni milyen aktuális növényeket lehet kapni, az egyik kedvenc helyemen.
Csak szétnézni szerettem volna, mert nagyon kerestem egy talajtakaró növényt, amit sehogy nem sikerült leszaporítanom és a nevét sem tudtam.
Arra emlékeztem, hogy évekkel ezelőtt valamikor márciusban, vagy április elején vettük, az azóta óriási méretekkel rendelkező töveket.

-Csak szétnézünk, nem veszünk semmit! -nyugtattam meg Gábort- aki ismer már annyira, hogy ezeknek a szavaknak nem dől be.
:)
Most kivételesen tényleg nem szerettem volna semmit vásárolni, csak ezt a növényt kerestem...
És aki keres az talál is!
Megtaláltam, levelei és virágzata alapján beazonosítottam az Arabis caucasica-t a kaukázusi ikravirágot!

Most már legalább tudom a nevét!

Az összes kis-cserepes növényt amit lehetett kapni (25 tő) a kosarunkban landolt, aminek berakásában a lányok segédkeztek...
Gondoltam szétnézek a mentsetek meg növények között, és ott is sikerült egy számomra különlegesebb növényt kiválasztani, remélem megmenteni, bár semmilyen betegséget, hiányosságot nem találtam rajta...
A pénztárnál való sorakozás közben a hagymás növényekkel szemeztem, miközben Gábor biztatott, hogy nyugodtan vegyek belőle, ha nekem annyira tetszenek.
:)
Tetszenek, hogyne tetszenének a nőszirmok, amik ráadásul fehér színű virágokkal, szebbnél szebb képeken hirdették a gumócskákat...
Ezeket, nagyon drágának találtam, ahhoz képest, hogy zsákbamacskának véltem az összeset, mert garancia nem volt rá, hogy virágozni is fognak, annyira száraznak ítéltem meg a zacskókat, amibe tartották őket...
Nem engedtem a kísértésnek, amit utólag nem is bántam meg!

Alig értünk haza, csörgött a telefon.
Virágos barátném telefonált, hogy van számomra két zsák fehér nőszirom, amit egy nénike vitt be neki az üzletbe.
Majd kiugrottam a bőrömből, annyira boldog voltam!
Mit érdekeltek már engem akkor a bolti virágok, csak az a két zsák járt a fejemben, amihez ráadásul, pimaszul olcsón jutottam.
Talán, ha három hagymát tudtam volna venni az áráért!
:)
Gábor is csak nevetett ezen a hirtelen jött szerencsé(me)n.
Tudja milyen sokat jelent nekem a kert, főleg az, hogyha szert tudok tenni egy-egy fehéren virágzó növényre!
Kertünk kialakításáról, majd később írok, elég legyen annyi, hogy csak fehér növények találhatók benne...
:)
Vasárnap délelőtt jött el az ültetés ideje számomra, míg a lányok megpróbálták kifogni a tó békakirályát (amit a Shrek-ben láttak)
Az aranyhalakkal is kacérkodtak, de azok most még nem merészkedtek ki a tó széléig (majd csak egy hónap múlva lesz esedékes)
Volt pancsolás bőven, így ez szabta meg kerti tevékenységünk (rövidre-szabott) idejét, mert át kellett öltöztetni két ázott lánykánkat.
Délután ott folytattuk, ahol abbahagytuk!

Jó volt ennyi időt a kertben tevékenykedni, játszani.

Örülök, hogy megint mindennapi részünké válik a természet és a kert is!
:)

Visszaszámlálás

Elkészültem a tojásokkal, amivel könnyen visszatudnak számolni a lányok húsvét napjáig.
Nehezen haladtam, mert nem könnyítette meg a dolgom két itthon-lévő csemetém, ezért alkotni is csak akkor volt időm, amikor ők már aludtak.
Az adventi naptárhoz hasonlóan, cédulákra írogattam fel, minden napra más meglepetést rejtegető kedveskedéseket, apróságokat (amiket húsvét nélkül is megkapnak)

Valamelyik este eszembe jutott megmondom a lányoknak, hogy készen vannak már a várva-várt "cetlik", mire Zsófikám első reagálása az volt, hogy
- van közte nálatok alvós?
- nem, azt nem írtam, de van helyette Főnökös (királylányos) és ha azt húzod, akkor majd kérheted azt is...
válaszoltam a kissé csalódott gyereknek.
- ettől teljesen megnyugodtak és alig várják az első tojás naptár kibontását...
Édességből is csak egy-egy cetli került a tojásokba, ami elég is lesz, ha belegondolok mi vár rájuk egy hét múlva, amikor majdnem szabad-kezet kell adnom a csokievéshez...

A tojásokat szétnyithatóra készítettem, bevallom (kissé sem önző módon,) nem szerettem volna munkám termését cafatokban látni, és az is elképzelhető, hogy egy pár darabot megtudok-menteni a teljes leamortizálástól, amit jövőre is hasznosítani fogunk.

Elméletileg, nem ilyenre terveztem a tojásokat, de a rövid határidő miatt nem volt lehetőségem befesteni, mintázni, ezért választottam az egyszerűbb, gyorsabb megoldást, a csomagolást, ami most olyan hatástkelt, mintha csokiból lenne...
Azért ez a végeredmény se lett rossz!

:)

Kezdődhet a visszaszámlálás!

Szemét...

Zsófikám szemét kezelem hétfő óta kötőhártya-gyulladással, ami miatt egyik gyerekem se ment oviba, nehogy megfertőzzék a többieket.
Mondhatnám, hogy minden a legnagyobb rendben, Zsófi szeme teljesen rendbe jött, Lucám se kapta el, tehát boldognak kellene lennem...
Az is vagyok a magam módján, csak egy kicsit elkeserít, hogy most az én szemem olyan mint egy bagzó macska és(vagy) nyúl keveréké.
Miattam nem fogunk hétvégén sehová menni, főleg nem gyerekrendezvényekre, pedig ezt szerettem volna megnézni.
Akinek van kedve látogasson el és számoljon be róla nekünk!
:)
Legnagyobb aggodalmamat, a visszafertőzés miatti félelmem okozza.
A lányok már két hete nem voltak oviban, először egy kis meghűlés volt a ludas, most pedig ez a szemen szedett. (szemét)
Gyakorlatilag, hétfőn reggel fog minden eldőlni, hogy a lányokat engedni fogom az óvodába, vagy sem...
Jó lenne egy kicsit fellélegezni húsvét előtt és az elmaradt munkáimat pótolni, de zokszó nélkül tudomásul veszem a másik (nem rosszabb) variációt, hogy maradnak továbbra is itthon velem a lányok.

Még év elején attól féltem, hogy nyári szünet lesz a legközelebbi időpont, amit hosszasan együtt tudunk tölteni, erre fel nem volt még az idén olyan hónap, amit végigjártak volna az oviban...

Ezen a héten a tavasz beköszöntével, teljesen nyári fílingem volt, csodálatos napokat tölthettünk el a lányokkal a kertben (is)
Jó volt, nem csak a négy-fal között gubbasztani és azon törni a fejemet, mivel foglalhatnám le a két "rakoncátlan kiscsikómat".
Lassacskán előkerültek a biciklik, pedálos és pedál nélküliek, mindenféle guruló szerkezetek, labdák, gyerek kerti szerszámok, és azt hiszem, hogy ha ilyen gyönyörű idő marad mint ahogy a mai is kezdődik, akkor a homokozót is kinyitjuk.
Na ezt utálom a legjobban, mert minden homokozás után úszik az egész ház a homoktól, ezért az utóbbi időben (tavaly nyáron) már az ajtó előtt levetkőztettem a lányokat.
Nem csak az zavar, hogy utána, teljes ruhacserét kell beiktatnom a lányoknál, szükség esetén zuhanyozást is, hanem az ahogy ezek az apró homokszemek megülnek a járólapok fugái között, viszont, ha rálép az ember (lánya) akkor mint egy jégpálya, funkcionál az előszoba, tehát csak alapos porszívózással zárhatom le a homokozós élményeinket...
A homokozót egyébként nagyon szeretem, amiben rendszeresen ücsörgök tavasztól-őszig) és készítem a lányokkal a homokvárat, nyomkodunk homokformákat, vagy takarjuk be a lábunkat (ne adj Isten félig a testünket) vagy készítünk sárgombócot.
:)

Jó esély van arra, hogy ezt a hétvégét itthon szépen csendesen, gyönyörköve a nyiladozó természetben fogjuk tölteni a jobbulás reményében...


Pár kép ami a héten készült, amin a megunhatatlan ugróiskolát játsszák...







Ez a jóidő az "Öreg" kutyát is kicsalogatta, na és persze a gyerekzsivaj...

Isten embere, Isten bajnoka

Boldog névnapot Gáborom!


Ez a nap az Ő névnapja.

A lányok reggel alapos fülhúzogatással nyomatékosították névnapi köszöntőjüket, miután csóközönnel látták el útravalóul édesapjukat!
Rám még vár egy kis meglepi előkészítése, ami csak kettőnknek, de róla szól...

Hétvégén, előrehozott köszöntöttük Gábort, barátainkkal.





Gábor név eredete:

A héber Gabriél névből, rövidítéssel keletkezett.
Jelentése:Isten embere, Isten bajnoka.
Szerencsés, könnyen barátkozó típus.
Bármilyen szituációban megállja a helyét, jól alkalmazkodik.
Néha önfejű, de humora mindig kisegíti a bajból.

Tavaszi képriport

összhangban egymással


útitársunk is akadt egy rövid időre

testvériség
lovarda
aszfaltbetyárok
sebesült "vigyorka"
egy kicsit "bogaras"
Luca etetés...
haletetés
hinta-palinta





Gyönyörű idő volt kint, vétek lett volna a házban "betegeskednünk" ezért felkerekedtünk a lányokkal, hogy rácsodálkozzunk az ébredező természetre...
Kétórás gyorstalpaló tanfolyamon frissítették fel tudásukat a lányok, környezetismeretből, és biológiából...
Békás képet most nem tettem fel, mert nem illene ide, de annyit elárulok, hogy a Lányoknak nagyon tetszett.
-Anya, nézd, hogy mászik fel a hátára és viszi magával...
:)

A tulipántokról pedig csak azért tettem fel képet, mert nagyon örülök neki, hogy ilyen szépen "tartja" magát ma is.
Egy titkot elárulok, amit nemrég tudtam meg én is:


Minden vágott virágnak a vizébe egy csepp hipót kell tenni, és a szárát visszavágni naponta!

Ennyire egyszerű!
:)

Beszereztünk egy flakon hipót, milyen jó lesz majd akkor is, ha a saját (nevelésű) virágaimat tudom tartósítani egész nyáron...

Hunyor

A kertünkben elsőként a hunyor (helleborus niger) virágzik.
Nagyon szép és mondhatni igénytelen növény.
Nem tudtam megállni, hogy ne fotózzam le.
Jelenleg három nagyobb tő van a kertben.
Imádom!
:)
Tényleg tavasz van!

Már megint?

Múlthéten egy kis megfázás miatt itthon-tartottam a lányokat, mert féltem, hogy valamilyen betegséget elkapnak és nem szerettem volna, ha a többi gyereket is megfertőznék akiket vártunk a "buliba"...
Így is veszekedtem eleget az "aprónéppel" akik ki-be rohangáltak a teraszról, féltem, hogy a hirtelen beköszöntött jó-időben, felhevült testükkel megfáznak...
Nem is volt semmi bajuk, egészen tegnapig, amikor már a reggeli ébredésnél eléggé gyanús volt Zsófikám szeme...
Már megint kötőhártya gyulladás, pedig nem is voltunk olyan helyen ahol megfertőződhetett volna...

Ma szokásos telefon reggel az oviba, hogy ezen a héten se számítsanak a lányok társaságára...

Lucánál a múltkori kötőhártya-gyulladás, csak gyanú volt, de ez a mostani nagyon komolynak látszik...
Szegény Zsófinak tiszta csipa a szeme, reggel alig bírta kinyitni...
-kikapartam a szemem anya a csipából- mondta mikor kijött a szobából résnyire nyitott véreres szemekkel...
Lucának nincs semmi baja, de félő, hogy esetleg fertőzhet, ezért döntöttem úgy, hogy marad itthon mid a kettő.(már megint, vagy még mindig, már magam sem tudom)

Zsófikám (számomra érthetetlen okokból) sokkal makacsabban áll a szemcseppkérdéshez.
Hiába olvassuk az Anna, Peti és Gergőt, amiben Annának van kötőhártya-gyulladása, semmi nem használ Zsófinál, csak egy kis erőszak, amit nagy sírás kísér...
Számoljuk az ujjunkon, hogy mennyi csepegtetés van még hátra a mai napból.
Zsófikám remélem estére betörik, mert így nekem se kellemes kezelnem a szemét, Gábor pedig nem rohanhat haza minden alkalommal...
Lucám is minden rábeszélőképességét bevetette testvérének, de eddig eredménytelenül...

Nem haladok a munkámmal (amit terveztem húsvétra)
Egyenlőre fogalmam sincs mikor, hogyan fogom tudni befejezni...
A házimunkáról pedig jobb nem is beszélnem a nappali még mindig "csak" asztalokból áll...
Na, és főznöm is kellene, mert semmi ennivaló nem maradt, tehát még ezen is törhetem a fejem, hogy kitaláljak, valami egyszerű- gyors ételt mindennap erre a hétre...
Zsófi nyűgösebb, nem lát jól, ezért nehéz közös elfoglaltságot találniuk Lucával.
Egyik gyerek ezért nyafog, másik gyerek azért...
Remélem holnapra javul egy kissé a helyzet, mert különben húzós hét áll előttünk...

Ebédnél kihasználták a helyzetet és "királylányosat" játszottunk...
Én voltam a (kiszolgáló) személyzet, mint mindig!
:)

Ha kérdezik mennyit, -kettőt!

Túl vagyunk a hétvégén is, amire olyan nagy izgalommal készülődtem...
Kicsit húzós hét áll mögöttem, ráadásul az egész vendégvárás lebonyolítását, nehezítette a két grácia, akiknél elsősorban anyaként kellett helytállnom.
Sok munkám fekszik a szombati nap sikerében, és talán most illenék azt írnom, hogy nagyon elfáradtam, mégsem teszem...
Nem fogok semmit a tavaszi fáradtságra, mert most nem érzem magam kimerültnek, (bezzeg, pár nappal ezelőtt)
Legjobban az ételek miatt stresszeltem magamat, mikor kitaláltam a menüt...
Szerettem volna mindenkinek megfelelni, de ez bármennyire is igyekeztem lehetetlen volt...
Próbáltam az időmet a lehető legjobban beosztani, az ételeket el(ő) készíteni, hogy csak a legszükségesebbek készüljenek az utolsó pillanatban...
Barátnőim is teljes odaadással készülődtek, hogy kezük által varázsolt finomságokkal, salátákkal, sós süteménnyel és tortával kivegyék a részüket a sikerből...
Recepteket cseréltünk, illetve még várom a hiányzókat, amiket a nagy igényre való tekintettel szét kell küldenem "szűk" baráti körünkben...



A menzás tányérok és evőeszközök, kellemes emlékeket idéztek fel mindannyiunkban.
-Nem szerettem volna, ha 6-8 féle tányér, és étkészlet díszeleg a szépen megterített asztalokon, ezért kértem meg barátainkat, hogy szállítmányozzák el nekünk a már jól bevált bulicuccokat...
Hátránya csak egy van ezeknek a tányéroknak, hogy nem férnek bele a mosogatógépbe...
Kulturált mulatozásunk alatt gazdagabbak lettünk egy új mottóval, mely szerint:
- mindenki csak kettőt ivott! (ha csak az elsőt és az utolsót számoljuk...)
:)
Összességében írhatom, hogy mindenki jól érezte magát, amit egy darab fotóval se tudok igazolni (amit szerintem páran cseppet se bánnak)
:)
Valahogy a fényképezés elmaradt, pedig előkészítettem a gépet, de ott,-akkor, nem ez volt a legfontosabb...
Egy kis vigasz, hogy előzőnap sikerült egy párat kattintanom az előkészített csirkéről, de a végeredmény már lemaradt...
:(


Rengeteg, szebbnél-szebb virággal, orchideával, kálával okoztak meglepetést ami remélem nagyon sokáig díszíti a házat és a kertet is, mert oda is kaptam ezekből a gyönyörűségekből...
Nagy meglepetésemre ismételten kaptam 40 szál virágot, ami nem csak engem kápráztatott el...
Köszönet érte Vellás barátnőmnek, akinek virágszalonját nem győzöm hangsúlyozni.
(Budapesten a XIII.kerületben a Víza u. 9/b sz. alatt található)
Ez volt a reklám helye!
:)

Vasárnap morzsapartit tartottunk...

Tegnap este 10 órakor ment el az utolsó vendég, részletezzem tovább, hogy milyen volt a 40. születésnapi bulim, amin
három nap, és három éjjel tartott a vigadalom...
:)

Köszönöm szépen mindenkinek a részvételt és a rengeteg ajándékot!

Folytatás a kertben pár hét múlva...

Dilemma...

Hétvégén szűkebb baráti összejövetelt tartunk, ugyan hol máshol, mint nálunk...
-ha minden igaz (és csak a felnőtt,- nagykorú egyedeket veszem számításba) akkor is 28 főre számíthatunk!
:)
Nagyon jól szoktak sikerülni ezek az összejövetelek, amik sokszor éjszakába nyúló eszem-iszom- (nembánkódom) kulturált mulatozást foglal magában...

:)

Mehetnénk étterembe is, ha a kényelmi szempontokat veszem alapul (illetve ez is nézőpont kérdése)
Szívesebben vagyunk"hazai" vizeken a gyerekekkel, akik a lakás különböző pontjain találnak maguknak némi nyugalmat
(a felnőttek tutujgatásától) és megfelelő játékalkalmatosságot minden korosztály számára...

Jelenleg a lányok betegsége aggaszt egy kissé, de bízom-benne, hogy szombatra makk egészségesen, elevenen vetik magukat az önfeledt szórakozásba...
Azt egyenlőre még elképzelni se tudom, hogy fogok tudni tőlük, bárminemű nagyobb főzésbe (sütésbe) belekezdeni...

:(

Már most kezdem megszervezni az apróbb részleteket is, mivel szállóvendégeink lesznek (többen is) sőt, egy bababarát szobát kialakítani az 5 hónapos legfiatalabb vendégünk kényelme érdekében...

Ezek csak apróságok, ez lesz a legkevesebb gondom, de akkor is jobb idejében átgondolni mindent, így nem érhet meglepetés...
(remélem)

Hogy, min dilemmázom akkor???

-Természetesen a menün!

Ennyi ember ízlésének megfelelni, talán a legnehezebb dolog, úgy, hogy az ételek még finomak is legyenek a már-már ipari mennyiségben...

Vannak jól bevált levesek, amiket többször főztem már hasonló "bulik" alkalmával, az egyik ilyen a nálunk, -Bakonyi-betyárlevesnek- nevezett kapros leves.
(igen, de akadnak a társaságban olyanok is, akik nem szeretik a kaprot, tehát ez egyenlőre kilőve)
:(

-hasonló alapokkal készül a -zúzaleves- ami egyébként nagyon finom (két éve még azt se tudtam, hogy van ilyen, sőt nem is szerettem volna megtudni , némi előítéletem miatt, de aztán megkóstoltam és 10 pontos lett)

-Marhahúsleves velős-csonttal és sváb májgombóccal isteni, de többen nem esznek marhát a kórság miatt...
:(
-gondoltam még -tárkonyos pulykaragulevesre- is (ezt általában szeretik) csak néhány hímnemű nem rajong érte...

és végül a tarsolyomban van még a babgulyás is, amit jó-idő esetén, már kint a szabadban is el lehetne készíteni (előző nap)
hogy milyen húsból, azt még nem tudom...
:)

Ha a levest veszem előételnek, akkor valami főételről is törhetem a fejem, bár ennek kitalálása, már valamivel könnyíti helyzetem.

A fagyasztóba lapul még kb 5 kiló bélszín amit Gábor hozott nekem ( mert kapta, és nagyon-szereti) tehát az biztos, hogy ez benne lesz a menüben, már csak azért is mert ezt a fiuk sütik maguknak, mindenki úgy, ahogy szereti és nem nekem kell majd vele görcsölnöm, csak előkészítenem ...
:)
Na, de mi van azokkal akik nem szeretik a sztéket!?

...hát, ez van még átgondolás alatt, attól függ milyen levest választok...
-lehet, hogy Hortobágyi palacsinta...
-vagy csirkepaprikás,- túrós-csuszával

Sütni is szeretnék (fogok is) a már alaposan begyakorolt Pavlova tortát.

Kérem-szépen lehet sajnálni, lehet nevetni, de nekem most ezek a legnagyobb dilemmáim egy sikeres "házibuli" megszervezésében...

:)

Csak nagyobb gondom sose legyen!!!

Hóbortos (Ünnepi) hétvége

Talán ezzel a jelzővel illethetném az elmúlt pár napunkat.
Fantasztikusra sikeredett annak ellenére, hogy lemondtam a pihentető welness-hétvégéről amit Hajdúszoboszlón kellett volna töltenünk...
Csodálatos emlékként marad meg bennem a hétvégén szigorúan szűk családi-körben megtartott születésnapom!

Itt szeretném megköszönni még-egyszer mindenkinek a jókívánságokat és a kedves szavakat!
:)
Szombaton buli, ha esik, ha fúj, ha...

Jó volt itthon-lenni és nagyokat pihenni (már amennyit lehetett, máshol még ennyit se tudtam volna)
Vasárnap este megnéztük a Magyar Cirkusz műsorát, ahol már hazatérőnek érezzük magunkat.
Természetesen a lovasszámok miatt élvez előnyt nálunk, a lányok körében.
Tátott szájjal nézték a csillogó ruhában lovagló "királylányt",- persze, hogy ilyen ruhát szeretnének ők is, márisrögtönazonnal...
(Bevallom engem is mindig elkápráztatnak a fríz- lovak)
Sok ismerőssel összefutottunk az előadás szünetében, akik természetesen gyerekkel voltak...

Hazaérésünk után nemsokkal nekiálltam, hogy ismételten süssek a hétfői napra egy Pavlova tortát, ami kb 5 perc elkészítési időt, de másfél óra sütés alatt lett készen, ami már javába belenyúlt az éjszakába.

Vendégségbe voltunk hivatalosak barátnőmékhez (akinek Virágszalonjából a gyönyörű csokrokat köszönhetem)
Az új M0-on röpke 15 perc alatt értünk hozzájuk, már kora délelőtt, és bizony este 7-re értünk haza.
Furcsa volt egész nap alig látni a lányaimat, akik vendéglátónk fiával az emeleti szintet "teljesen belakták", csak állandó kacagásuk hallatszott hozzánk...
Elég nehéz volt lebeszélni őket az ott-alvásról, de a búcsúzkodásnál, már annyira fáradtak voltak (a délutáni alvás kihagyása miatt) hogy könnyen lehetett terelgetni az autó felé...
Tudtuk, hogy percek kérdése és mindkettő lányunkat elnyomja az álom...(nem volt egy perc sem)
Ekkor már erősen látszott rajtuk a meghűlés, amit lehet hogy a Cirkuszban szedtünk össze (pedig alaposan be voltak öltöztetve)
A biztonság kedvéért (ez mindig Én vagyok) megint elért(ék)em, hogy a mi ágyunkban töltsék az éjszakát.

Vendéglátóinkkal megbeszéltük, hogy valamikor a nyár folyamán egy hétre ellátogatunk Erdélybe (már alig várom) de nem zártuk ki teljesen a Csíksomlyói búcsút sem, ami Pünkösdkor lesz...

HÁZI-ÁLDÁS

Levelet hozott a postás és ez volt benne!
:)
Enikő barátnőm keze-munkáját dicséri ez a szépség!

Már csak a megfelelő képkeretbe kell beillesztenem, mert a helyét már tudom...

Örömkönnyek... Köszönöm!

Nekem a 13-as szám mindig is a szerencsések közé tartozott, hát-még, ha péntekre is esett!

Kimondani is sok...

40 évvel ezelőtt egy napsütéses márciusi napon, péntek 13.-án megszülettem...

Nem tudok szebb, kifejezőbb szavakat, mint azt, hogy köszönöm!

Köszönöm szüleimnek, hogy életet-adtak nekem!
Köszönöm családomnak a virágözönt!
Köszönöm Gábor a sok figyelmességet, amit évek óta kapok tőled!
Köszönöm Zsófi, köszönöm Luca.
Édesek voltatok lányok, ahogy örömötökben sírva-fakadva adtátok át a virágot, mit-mondjak nagyon meghatott...
Összeborulva egymás karjában, hol sírtunk,-hol meg nevettünk...

Rég nem sírtam ennyit egy nap alatt!
:)
(persze csak örömömben)

Mindenkinek köszönöm ezúton is a kedves szavakat, köszöntéseket!