2012. július 3., kedd

A szomszéd fűje, nem mindig zöldebb...


-most már én is tudom!
 Reggel annak rendje módja szerint, kimentem a teraszra és sorba megöntöztem a virágjaimat.
Majd mikor már a reggelin is túl voltunk, össznépileg lementünk a kertbe, hogy friss vizet töltsünk a medencévé előléptetett hatalmas gumicsónakba. Eddig nincs is semmi rendkívüli, hiszen ebben a hőségben sokan kezdik hozzánk hasonlóan napjaikat...
-majd, mikor már a nap kevésbé vakította el szemünket, akkor vettük csak észre a rejtőzködni próbáló hatalmas zöld tömeget, ami gyakorlatilag a fél hátsó házat betakarta.
Nem volt vihar, nem volt különösebben nagy szél sem, egyszerűen csak elfáradtak ezek a hatalmas fűzfák.
Most először örültem, hogy nem nekünk kellett eltakarítani a romokat -mi ugyanis festünk...


5 megjegyzés:

  1. Uhh! Nálunk is elég hamar elöregedett a csavartfűz. Kívülről még semmi baja sem volt, de sorra törtek le az ágai, így aztán ki kellett vágni. Akkor látszódott, hogy a belseje teljesen üreges volt már.
    Festetek??? Kitartás! Pár nap és minden megszépül...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezek már ősfának számítanak, csoda, hogy idáig bírták!
      Azt hiszem, egy darabig a hátam közepére sem fogom kívánni a festést, ugyanis ha minden igaz, hétvégén a leendő osztálytermet (is) festjük...
      :)

      Törlés
  2. Igazán kár érte!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem véletlen, hogy időnként rákényszerülünk a ritkításra, mint tettük ezt mi is májusban...

      Törlés
  3. Kár bizony! Szeretem a fűzfákat, bár való igaz roppant törékenyek...

    VálaszTörlés

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails