Mozgalmas hétvégénk több város érintésével telt, ahol a pancsolás, pihenés, kikapcsolódás volt főbb szempont.
Minek ehhez akkor több száz kilométert autózni, mikor a fővárosban, vagy annak környékén is lehetőségünk lett volna kihasználni a jó-idő adta lehetőséget?
"hivatalosan" Debrecenbe készültünk (no, nem pulykakakast venni) hanem, az idén 41.-ik alkalommal megrendezésre kerülő virágkarneválra...
Gyerekként, szüleimmel jártunk a nagyszabású debreceni felvonuláson, ami mély nyomot hagyott bennem, már ami az elmúlt majd három évtized távlatából megmaradt bennem...
(gyönyörűen feldíszített autók, rengeteg ember, nyüzsi, összekötve, Hajdúszoboszlón töltött strandolós napokkal)
Ennyire azért nem szeretnék előrerohanni a napokkal, mert elutazásunkat a 20.-án rendezett tűzijáték és egyedül-maradt házi kedvencünk összeférhetetlensége nehezítette...
Tódi, aki egyébként is fél, nem csak a viharoktól, hanem az évente kétszer, (szilveszterkor is) bőséges tűzijátéktól, ezen alkalmakkor szigorú "házi-őrizetet" kíván...
Jobb, biztonságosabb hely híján, Miskolcon élő Enikő barátnőmék gondjaira bíztuk pár napra, családtagnak számító kutyánkat, míg mi nyugodtan elvegyülhettünk, a karneváli forgatagba.
Miskolcra érve, a diósgyőri várban sétát már nem tehettünk a késői időpont miatt, de a közeli étteremben, ahol már többször is jártunk, egy vacsorára "azért" beültünk.
Másnap a hajnali kelés eléggé megviselte a lányokat, de a Miskolc-Debrecen közötti útvonal alatt részben, behozhatták lemaradásukat, mert a gyér forgalom (na, és a sofőr vezetési "stílusa" ) miatt rekor idő alatt teljesítettük a távot.
Még nem volt 8 óra, de mi már a tömegben keresgéltük "legtökéletesebb" nézőhelyünket, ám a sorok előtt a földön lévő "ülőhelynél" jobbat, nem találtunk...
Először megilletődve, majd egyre sugárzóbb arccal nézték, hallgatták, a karnevál nyújtotta szédítő forgatagot.
Csodálkozva nézték a színes virágcsodákat, amikből gyönyörű szobrokként mintáztak, formáltak meg számukra ismert, és ismeretlen mesehősöket, figurákat...
de, azt hiszem, legjobban a majorett lányok tánca nyűgözte le őket, akik között egészen kicsik is szerepeltek, és ennek hála, most Ők is kedvet kaptak hozzá.
A nagytemplomnál némi önfeledt szaladgálásra is sort kerítettek, na meg, a szökőkútban való pancsolást se "úszhattuk" meg az időközben kialakult hőségben...
reggelizés
Jó, hogy már a fényképezést is rájuk lehet bízni...Luca képe:
Zsófi fényképezése:
Szerettük volna kipróbálni a debreceni strandot is, de a sorozatos útlezárások, majd parkolóhely 3 kilométeres körzetben nem volt fellelhető, ezért sajnos letettünk erről a szándékunkról, és Hajdúszoboszló felé vettük az irányt.
A helyzet csak parkolás szempontjából volt jobb, mert iszonyatos embertömeggel találtuk magunkat szemben, amin nagyon nem is csodálkoztam.
A lányok mindenesetre, remekül érezték magukat, szokásukhoz híven alig lehetett a medencéből kicsalogatni őket, még a szokásos, palacsintás, fagyizós kérlelésre is nehezen adták be a derekukat...
Este hat is jócskán elmúlt már, mire nagy-nehezen kikecmeregtünk a strandról, hogy szálláshely után nézzünk...
Nagyon "bátrak" voltunk, hogy két kisgyerekkel vállaltuk hajléktalanságunkat, de vaktyúk is talál szemet alapon, megkíséreltük a lehetetlent...
Már napokkal azelőtt se lehetett szállást találni Hajdúszoboszlón, vagy ahol akadt még üres hely, annak is csillagászati ára volt...
Mindenesetre a tarsolyomban volt egy szálláshely, de ezt végszükség esetére tartogattam...
(igaz, hogy minden a szálláshelyre vonatkozó infót számítógépre elmentve otthon hagytam, de ez se keserített el, bíztam abban a csekélyke "tudásban" ami a fejembe megmaradt belőle, elvégre egyszer már elolvastam!!!)
Természetesen az első 20 perc sikertelen próbálkozás után feladtuk a hajdúszoboszlói szálláshelyek keresését, és Püspökladány irányába vettük utunkat.
Keresnünk nem kellett sokáig, illetve keresve se találtunk volna magunknak jobbat, min amit a Korona hotelben kaptunk, mindössze 20 percre a nyüzsgő fürdővárostól.
Az árakról itt nem illene beszélnem, írnom, de nem tudom megállni, hogy ne tegyek összehasonlítást a két hely között.
Azon az összegen, amiért itt négyen egy éjszakát tölthettünk, Hajdúszoboszlón, 1 ember szállását tudták biztosítani, az 5***** szállodák pedig ennek többszöröséért, bár színvonalában ez is bőven megérdemelné a kivalló minősítést...
Kedves, udvarias kiszolgálásban volt részünk, családtagként kezeltek, "foglalkoztak velünk.
A személyzet, figyelmünkbe ajánlotta a központban lévő ökörsütést, és esti tűzijáték megtekintését, amit koncretekkel zárnak.
Gyalogosan nekiindultunk esti sétánknak, ami rendezett utcákon, parkon vezetett végig, míg megtaláltuk a helyiek esti gyülekezőhelyét...
Próbáltunk elvegyülni a tömegben, bár azt hiszem Gábornak a fehér póló miatt ez könnyebben ment söröspohárral a kezében...
Hiába akklimatizálódtunk környezetünkhöz, saját testi épségünk érdekében jobbnak láttuk, ha sötétedés előtt visszatérünk biztonságot nyújtó szállásunkra, és egy vacsora mellett nézzük végig az est fénypontját, a tűzijátékot.
Fáradtan bújtunk ágyba, és még nem tudtuk, hogy mit hoz számunkra a másnap...
Az ökörsütésnek hűlt-helyét találtuk
akklimatizálódtunk
ha már ott voltunk, a körhintát se hagyhatták ki a lányok
Lucám boldogsága
