az Andrássy úton.
Immáron harmadik alkalommal /szigorúan csak a gyerekek kedvéért/ vállaljuk be a tömeget évről-évre, mert látni ugyan semmit sem lehet az egész vágtából, a kivetítő meg ugye nem azt az élményt adja vissza...
Ha képernyőre vágynánk, akkor több mint valószínű, hogy az otthonit bámulnánk négyesben, a hűs falak között.
Sajnos csak az első évben kaptuk meg azt a fantasztikus élményt, hogy a kordonok mögött, élőben, még a gyerekek számára is látható, élvezetes futamokat nézhetett végig a kíváncsi és végül nem utolsó sorban, türelmes tömeg.
Pedig aki akkor (3 éve) ott volt, emlékezhet arra is, hogy az első napot megpróbálta a rossz idő beárnyékolni...
Nem véletlen, hogy az első dolgok a legemlékezetesebbek az ember életében.
Azt, az első Nemzeti Vágtás élményünket nem kaptuk vissza az idén sem, de helyette kárpótolt bennünket az Andrássy útból átalakult korzó, ami az autómentes nap keretén belül, különböző rendezvények színterévé vállt.
Két délután, több mint 10 óra sétálás, (ácsorgás) több száz fénykép...- talán legjobban ezzel jellemezhetném hétvégénket, de inkább beszéljenek magukért a képek.
egy kis erőnléti verseny
vidéki hangulat az Oktogonnál
koncert- naná, hogy Alma
vizes tesztek
Doktor Szöszi
azt hiszem, hogy a "kukásokkal" többet már nem tudunk fenyegetőzni...
régi és új buszokat is tesztelhettünk
Beszéltek a képek. :))
VálaszTörlésna, én meg a bálagörgetőtöl két bódéval odébb álldogáltam egész szombaton:)
VálaszTörlésMJ: Örülök neki!:)
VálaszTörlésKatalin: Na, ha én ezt tudom, akkor nem fordulunk vissza szombaton az Oktogontól...
Iszonyúan elfáradtak a lányok, ezért vasárnap onnan folytattuk utunkat!:D