Itt és most

Számomra is hihetetlen, hogy 4 hete már egy sor bejegyzést se voltam képes írni blogomba, -na nem mintha előtte napi bejegyzéseim születtek volna...

Jó volt egy kicsit kiszakadni, elszakadni ettől a függőségtől és a nyár utolsó hónapjában csak a lányokra koncentrálni.

Nem tudatosan hanyagoltam az írás, de valahogy azt vettem észre, hogy nehezemre esik bekapcsolni is a gépet, holott, máskor reggelente egy kávé mellett ezzel kezdtem a napot...

-most visszatértem, ismételten itt vagyok, de azt aligha hiszem, hogy az elmúlt hetek eseményeit utólag dokumentálni fogom, legfeljebb egy -egy fénykép emlékeztet majd ezekre a forró nyári napokra, amiket házon kívül, igazi turistaként élhettünk meg.

Azt hiszem ez volt az utolsó gondatlan nyarunk, mert jövő ilyenkor már az iskola padot koptatják lányaim. /jaj, még belegondolni is rossz/

Szerencsére az iskola kezdésig még van időnk bőven, így nyugodtan koncentrálhatunk az utolsó óvodai évre, amit tegnap kezdtünk el.

A megfelelő időben való lefekvéssel még vannak gondok, amit nem is csodálok a megszokott, viszonylag szabados nyári estékkel, viszont valami csodával határos módon a kora reggeli ébredés zökkenőmentesen történik, csak úgy mint a megfelelő öltözet kiválasztása.

Messzemenő következtetéseket nem vonok le ebből a két napból, de fanatasztikus lenne, ha a reggeleink megmaradnának veszekedésmentesnek, ami legtöbbször a ruhaválasztásból adódik...

Kíváncsi leszek arra is, hogy a lányok melyik csoporttársuk felé nyitnak barátsággal, mivel legjobb barátnőjük, költözés miatt, egy vidéki, távoli óvodában kezdte az utolsó évet.

Ez, csak egy a sok kérdés közül amire választ várok, ha nem is ma, vagy holnap, de hamarosan mindegyikre fényderül...