Hóesésre ébredtünk.
Mennyivel jobban kezdődik el így a napunk, milyen jó hatással van a lányokra is...!
Alig várják, hogy szánkózhassanak, kezükbe foghassák a havat...
-ezt ők mondták!
Figyelemelterelésként mai kézműves "foglalkozásunkon", fenyőfa készítés volt a feladatuk...
Rém egyszerű az egész...
zöld kartonból (sötétebb és világosabb zöld ) különböző méretű háromszögeket vágtam ki...
(jó sokat, hogy szép nagy fát készíthessenek )
ezeket alulról haladva húzogatták fel a hurkapálcikára, míg elérték a megfelelő nagyságot...
(természetesen lyukasztani nem engedtem őket, ezt én oldottam meg egy kisolló segítségével...)
Az elején szaporán ment a munka, szorgosan fűzögettek a lányok, ám egy idő után azt vettem észre, hogy szemükkel folyamatosan az ablakot lesik...
Rövidke pihenést rendeltem el, amit az erkélyajtóban töltöttünk, miközben gyönyörködtünk a hóesésben...
Annipanni hull a hó!-kedvenc könyvsorozatukból idézgettünk részleteket, majd előkerült maga a könyv is és kitudja hányadszorra olvastam el a lányoknak, akik velem együtt mondták, az általuk már jól ismert szöveget...
Fenyőfájuk ezután a kellemes pihenés után, pillanatok alatt elkészült, viszont hosszabb időt a megfelelő gyöngy kiválasztása vett igénybe, amit "csúcsdísznek" használtunk.
Egy-egy gyertyatartóba gyurmával rögzítették munkájuk termését a két csodálatos fenyőfát.
Apjuknak,(aki idő közben egy villámlátogatásra hazaugrott) büszkén dicsekedtek azzal, hogy:
-megmutassuk milyen szépet csináltunk megint?
Dicséretű(n)k nem maradt el, de számomra legnagyobb örömöt még is csak az okozza, hogy szívesen vesznek részt az itthoni "kézműves" foglalkozásokon.
(igaz, nincs is választási lehetőségük!!!)
:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése