2012. január 9., hétfő

Belevágok

Az újévet, ha nem is fogadalmakkal fűszerezve, de egy kérésnek eleget-téve kezdtem. Aprócska kívánság, amire lehetetlen volt nemet mondani. Nemes egyszerűséggel a lányok azt kérték tőlem, hogy amikor ők itthon vannak, ne kapcsoljam be a számítógépet. Egyébként nem is szoktam, mert egy külön helyiségbe van telepítve a gépezet, de egy laptop általában van a közelemben, még akkor is, ha nincs bekapcsolt állapotban de úgy-látszik, hogy nekik még ez is sok... Még valamikor az év elei első napokban gondoltam arra, hogy elkészítem én is az éves beszámolómat, természetesen akkor amikor egyedül, vagy legalábbis a lányok nélkül vagyok. Na ez hamarosan megdőlt, ugyanis az óvodába hiába mentünk , mintha ciánoztak volna, gyerek sehol. Mivel nálunk nincs (még) iskoláskorú gyermek, így nem tudhattuk, hogy sokan pár nappal később kezdik el az évet, az iskolai szünetek miatt. Kaptak a lányok egy hét ráadást, hiszen ez az utolsó gondtalan évünk, amit jövőre már szabályok betartásával kell élniük. Volt itt minden ami a játék fogalmába belefér, ám eljött az-az idő is, amikor ez már kevésnek bizonyult és követeltek valami kreatív munkát tőlem, mert állításuk szerint, már -régóta nem csináltunk semmit...
(ezt is jól megkaptam tőlük, de magamnak köszönhetem!)
Az elmúlt időszakban annyi minden történt velünk, pedig itt még csak egy hét blog kihagyásról van szó, hogy már arra sem nagyon emlékszem mi volt tegnap.
Na jó azért ez így nem igaz, mert a tegnapi napra nagyon is jól emlékszem és még azt hiszem sokáig emlékezetes is marad számomra, de erről majd később írok, valahol a lap alján és nem apró-betűkkel...
Lucával ismételten ellátogattunk a kerületi Nev.Tan-ba, ahol most mozgásügyben nézték meg. Kiderült, hogy sikerült megint hülyét csinálnom magamból, mert ennek a gyereknek semmi , de semmi baja az égadta világon azon kívül, hogy van egy olyan anyja, aki túlparázik mindent. Mert hol van az megírva, hogy az ikereknek teljesen egyformáknak kell lenniük, miért ne lehetne az egyik egy kicsit más. (na, jó de ennyire?) Szerdán meglesz az első vizsgálat (pszichológiai) eredménye, és akkor majd kiderül, hogy kinek volt igaza. Azt hiszem, most is eltudnám viselni, hogy félelmeim alaptalanok és nem nekem van igazam.
Amennyiben, már ilyen komoly vizekre eveztem, akkor itt, most azt is illene megemlítenem, hogy a nagy játék hevében nem feledkeztünk meg a szeptemberi iskolakezdésünkről sem. Leadtuk jelentkezési lapunkat az egyik sokszoros túljelentkezéssel küzdő népszerű és nagyon-kitűnő iskolába, ellenben rendszeresen járunk a "Manó Akadémiára" ami az óvodásoknak tart komplex foglalkozásokat a másik iskolában. A harmadik számításba jöhető iskoláról még semmit nem tudunk, de ez is már csak hetek függvénye. Szóval belevetettük azért magunkat a dolgos hétköznapokba, de számomra az igazi kánaán csak ma érkezett el. Végre billentyűzetet ragadhattam és itt vagyok, a házimunkára meg ha már eddig is tudott várni, amolyan Pató Pál urasan-ej, ráérünk arra még...
Visszatérve a tegnapi napunkra.
Pontosan úgy indult, mint minden vasárnap. Lustálkodós ébredéssel, húslevessel, rántott husival, délutáni kellemes sétával...
-de a kora-este beköszöntével, gyökeresen megváltozott az életem. (egy bizonyos része)
Már elég régóta szenvedek. Zavar. Teljesen feleslegesnek tartom. Nem tudok mit kezdeni vele. Legszívesebben megszabadulnék tőle. Csak a gond van vele. Gyáva vagyok, nincs bátorságom. Győzködöm magam, hiszen több mint 10 éve nagyon élveztem...
Döntöttem. Lesz ami lesz, belevágok. Na jó nem én, ezt inkább szakemberre bíznám.
Így történt, hogy unokanővérem személyében (aki egyébként a családi fodrászunk) sikeresen (drasztikusan) megszabadultam hajzuhatagomtól. Volt néhány elmorzsolt könnycsepp, de ezeket sem én hullattam. Zsófikám teljesen kiborult már csak a gondolattól is, hogy anyának levágják a haját, hiába győzködtem, hogy nekem ez jó lesz így, hajthatatlan volt. Kénytelen kellett belementem egy kegyes hazugságba is miszerint, ha akarom, akkor megint hosszú lesz (visszaragasszuk) ami a mai világban nem is olyan lehetetlen dolog, csak másképp zajlik, mint azt a kis fejecskéjükbe elképzelték. Szorgos kis hangya módján gyűjtögettek zacskóba minden leesett hajszálat, hogy holnap már vissza is kerüljön a fejemre. (mondjuk az nagyon tréfás lenne, ha ma meg hajfelvarrásom lenne, azt hiszem ettől a "fodrászom" eret vágna magán)
Na, de ilyenről szó sem lehet, mert remekül érzem magam az új frizurámmal, és eszem ágában sincs megnöveszteni. Sőt, ha lehet még rövidebbre szeretném, de a drasztikus átalakulásom miatt erre még legalább egy hónapig várnom kell. Átalakulásomnak semmilyen lelki oka nincsen, egyszerűen meguntam, hogy lófarokba összecopfozva járjak, csak azért mert zavar a hajam bármilyen munkában. Az életem különböző szakaszaiban többször viseltem egészen rövid hajat, így nem ismeretlen számomra az 5 perc alatt elkészíthető tökéletes frizura.
Azzal is tisztában voltam, hogy egy éjszaka leforgása alatt milyen átváltozáson tudunk keresztülmenni, mikor reggel felébredve egy torzonborz fejű idegen köszön vissza ránk és akkor még csak a hajról beszéltem, a bedagadt fáradt szemekről nem.
(amit nem ismerünk, arról nem is tudunk írni)
:D
Hajvágásom olyan jól sikeredett, hogy a lányok versengve küzdöttek az elsőbbségért, mert hiszen anyja lánya mind a kettő, nekik is rövid haj kellett, de ízibe! Rövid hajat nem kaptak, azt nagyon sajnáltam volna, de egy alapos kurtítás nekik is kijárt.
Így történt, hogy ha egy egész hét eseményei maradéktalanul nem is maradtak meg bennem teljesen, de a tegnapi napomra, még egy darabig emlékezni fogok.

kupaktanács, milyen is legyen...

belevágtunk

Lucám arca azt hiszem itt mindent elárul...
Zsófia

20 megjegyzés:

  1. Olyan a hajad, mint az új profilképen? Mert akkor nagyon klassz, szerintem.:)
    Jó neked, hogy megengedheted magadnak a számítógépmentességet, amikor a lányokkal vagy. Néha úgy be vagyok táblázva, hogy olyankor is muszáj itt görnyednem, amikor velük vagyok. Igaz, legtöbbször este, miután lefektetem őket, éjjel és hajnalban dolgozom, mert a csendre is szükségem van a munkához, de néha elkerülhetetlen.

    AMi pedig a hajvágást illeti, pontosan így voltam én is vele. Reggel felkeltem, copfba kötöttem, aztán este kiengedtem, másnap meg kezdődött minden elölről. Akkor meg mi értelme? Most én is azzal kacérkodom, hoyg teljesen levágatom, és bár már volt olyan rövid frizurám, az mégsem éppen mostanában volt. No, majd február elejéig eldöntöm, hogy marad ez, vagy rövidebb lesz. Akkor megyek újra fodrászhoz. Ja, és az unokanővéredről azt hittem, testvéred, mert nagyon hasonlítotok.:)

    VálaszTörlés
  2. Szeretem a bevállalós embereket! :))) Akik mernek újat, merészet gondolni, mert a végeredmény csak rajtuk múlik. Gratulálok, a Tiéd igazán klassz!!! Az aggodalmakat meg tessék elhesegetni!

    VálaszTörlés
  3. Edith: Igen, az már az új frizurámmal készült!Na nem mintha eddig olyan sokat ültem volna a gép előtt, de úgy-látszik, hogy még az a kevés is zavarta a lányokat. Lemondásom másik oka pedig az volt, ha én is rossz példát mutatok, akkor évek múlva milyen jogon követelnék, tiltanék meg esetleg nekik bizonyos-dolgokat... A hajvágásom okát, akkor neked nem kell magyaráznom! :)))
    Most még lubickolok az újdonság varázsában, és Gáborom megszámlálhatatlan bókjaiban.
    :D

    VálaszTörlés
  4. Mona: Több mint 10 éve volt utoljára egészen rövid hajam,akkor jó volt, tetszett, nem féltem tőle...- csak az eltelt 10 év és az elkerülhetetlen szarkalábak (ráncok) tartottak vissza.
    (dobott rajtam pár évet, na nem pluszban)
    :)))

    VálaszTörlés
  5. Éljen a rövid frizura!
    Épp a napokban nézegettünk Bencével régi fotókat, amikor ő még csak újszülött volt, nekem pedig hosszú hajam. Röviddel jobban érzem magam.
    Csini lettél Móni!
    S köszi a Pet palackos ötleteket, szorgosan gyűjtöm az alapanyagot!

    Ölelés
    Glória

    VálaszTörlés
  6. Jóóóóó lett! :))

    VálaszTörlés
  7. Glória: Most én is úgy gondolom, remélem sokan megbocsájtják ezt nekem! :)
    Rám is vár még pár palack előkészítése, feldarabolása, de egyenlőre még ezt is elnapolom...
    MJ: Köszönöm! :)

    VálaszTörlés
  8. jaj szuper jó lett a séród. Én (még) nem vagyok ennyire bátor. :)))

    VálaszTörlés
  9. Luca: Bennem is érlelődött már egy jó ideje, mire idáig jutottam... :)

    VálaszTörlés
  10. Nagyon csini lettél az új frizuráddal! (De persze a hosszú hajjal is az voltál!)

    VálaszTörlés
  11. Jajj de nagy batorsag Monika;))nyaron indultam el, de mar tobbszor, csak engem a fodrasz szokott lebeszelni.Vegul nem lett rovid hajam, csak felhosszu.

    Nekem nagyon tetszik a hosszu hajas keped, a rovid is, de ha valaszthatok a hosszu:))

    VálaszTörlés
  12. Klassz lett az új frizurád! Remélem a lányok is beletörődtek maradéktalanul az "új anyukájukba":-))) Nálunk is a fiúk voltak ellenállóak, és én is érveltem, de leginkább azzal, hogy mit ér a hosszú haj ha állandóan össze van fogva?!
    Luca miatt ne aggódj, szinte bizti csak a rendes paraanya szól belőled:-))) Élvezd az új frizurád!

    VálaszTörlés
  13. Bátor vagy, én még nem tudom elhatározni magam ugyanerre. Csinos lett, jól áll! :)

    VálaszTörlés
  14. Köszönöm nektek!
    A fodrászok zöme szerintem rövid haj ellenes.
    Mivel kevésbé szeretik, ritkán is tudják jól vágni...
    Aki még eddig nem tudta elhatározni magát egy alapos hajvágásra, az még nem unja eléggé a hosszú haját!
    :)))

    VálaszTörlés
  15. Móni!!!!!!!!!!!!!!! Azonnal találkoznunk kell!
    Így van ez. Akinek hosszú haja van, rövidre vágyik, akinek meg rövid, az hosszúra. Hanna arról is tudna mesélni mit nem adna egyenes szöghajért, miközben mindenki a fürtjeit dícséri.

    Kérhetnénk esetleg még több képet? Lányokról is? Ha nem, mindjárt becsöngetek, hogy lássalak benneteket.
    Unokanővéred következő látogatáára pedig bejelentkeznénk.. három lány hajzuhatagát kellene megzabolázni. Vállalja? Merthogy nagyon vonzó a családias környezet is.

    Felkapott, jó nevű iskola ügyében drukkolok! Hát még Hanna!

    Puszi
    Ági

    VálaszTörlés
  16. Jéééé! Az én szép színes köpenyem vette fel. :))

    VálaszTörlés
  17. jóó
    és a lányoké milyen lett?,
    én nem látom?

    VálaszTörlés
  18. Ági: Kép nincs, de szombaton úgyis találkozunk...
    Gabinak majd megemlítem és sort-kerítünk a közös hajvágásra. Többek között azt is szoknom kell, hogy havonta hajat vágatok, mert különben legfeljebb egy madárfészekre fog emlékeztetni a fazonja. :)

    Bohóc: ÉS TÉÉÉNYLEG! :D

    Katalin: A lányok hajából "csak" 15 cm lett vágva, így nem olyan szembeötlő a változás!
    :)

    VálaszTörlés
  19. Névtelen15:22

    szia Mónika!

    gratulálok a bátorságodhoz!!!nekem derékig érő loboncom van,és kb.5x vágattam le,de mindíg megbántam :(
    hiányzott,hogy nem érzem a súlyát és a hosszát.
    igy én valószinű örökké hosszú-hosszúhajú hölgyike leszek ;)

    a szinét sem szeretted?

    viseld egészséggel és örömmel!

    ölelés:mária

    ui: kérem szépen mikor várható a új (eb)családtagról a beszámoló???

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Mária!

      Igazad van, mert a súlya még nekem is hiányzik, pedig már majdnem 2 hete történt a hajvágás...
      :)
      A színét egyébként szerettem, nem azzal volt a gond!

      Ígérem hamarosan az "új" családtagról is beszámolok, mert tényleg nem készült még róla-szóló poszt...
      :)))
      Örülök hozzászólásodnak, máskor is szívesen fogadom!

      Törlés

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails