Vakáció!

Két gyönyörűséges bizonyítvány birtokában, mától hivatalosan is elkezdődött!

 Számomra az pedig, csak hab a tortán, hogy külön osztály lévén, és a tanítónénik jóvoltából, gyakran szerepelnek közösen...

Zsófi repül...

-a boldogságtól!

Többség döntött

-mikor tegnapi programunkat a szabadba szavazták meg.
Nem utaztunk sehová, még-csak a lábunkat se kellett kitenni otthonról, mégis remekül szórakoztunk.
Különösebb okom nem volt a hirtelen jött ötletük megvétózására, ha csak az nem számít annak, hogy konyhámat, ideiglenesen a kert végébe kell költöztetni, hogy a szabad ég alatt készítsem el hétvégi menünket.
Elvégre vakációjuk első napját töltötték a lányok, nem lehetek hangulatromboló, pusztán saját kényelmem miatt...
"B" variáció szerint, egyszerű, gyorsan elkészíthető lecsó mellett döntöttem és ütöttem össze bográcsban, miközben a család többi tagjának is sikerült gondoskodnia megfelelő szórakozásról.

Luca a Soproni reklámjában is szerepelhetne, annyira profi csapolásban

nem szomjasak voltak, az biztos...


A lányok remekül szórakoztak, pancsoltak, saraztak a homokozóban, apjuk pedig kitolta a fűnyírót a szerszámosból.
Messzire nem jutott "kedvenc" játékával, mert folyamatosan a tűzkörül lófrált, különböző ürügyekkel mint a
-mindjárt esik az eső, várok még egy kicsit, (ezt mondjuk vagy 10 alkalommal hallottam)
-segítek a tűzre rakni, (ezt is jó-párszor)
-nagyon meleg van most már nem állok neki, majd csak délután...

Tény és való, többször gondoltam az égre tekintve, hogy perceken belül leszakad ránk az eső, és csak azért imádkoztam eleinte, hogy csak félig készüljön el a kaja, majd később már a teljes lecsóprojekt befejezéséért, miközben hihetetlen fülledt, amolyan vihar előtti csend honolt...
A délután fájdalmasan gyorsan telt el.
Számomra a rózsák /és egyéb növények/ visszavágásával, aminek következtében 3 ujjamon,
4 vízhólyagot sikerült a metszőolló jóvoltából beszereznem.
Persze, akinek évek óta szekrényben /újszerű állapotban/ pihen, az erre a célra kitalált megfelelő védőöltözet, az meg is érdemli, hogy érezze a munkát...
:)
A lányok rendületlenül homokoztak, és végre Gáborom is nekiállt a fűnyírásnak, vagyis díszkíséretet biztosított az önjáró fűnyíró számára...

A délelőtt rakott tűznek ideje sem volt kialudni.
Estére, a dolgos nap befejezéséhez, grillezés várt ránk.
Fáradtan, /és éhesen/de annál lelkesebben kezdtünk hozzá az ínycsiklandozó falatok sütögetéséhez.
Tulajdonképpen az egészben nincs is semmi extra, mert nyáron van a grillezés szezonja.
Gyakran szoktuk mi is választani baráti összejöveteleknél... -de nem négyesben, ráadásul egy napon belül kétszer!
:)


Nem ragozom tovább, csodálatos nap volt!
Az emlékek megmaradnak, a vízhólyagok meg majd csak elmúlnak...