1:1

ezzel az eredménnyel sikerült lezárni az Óévet.
Ami azért nem is olyan rossz...
-már ha azt nézzük, hogy Lucánkkal lázasan indultunk, amiből éjfélre teljesen jól, gyógyultan jöttünk ki.
Vagy ha attól az egészen aprócska negatívumtól eltekintünk, hogy a fényképezőm objektíve is kitűnően időzített és végképp megadta magát, -de még sikerült pár képet kicsikarnom belőle- hát, tényleg nem is olyan rossz zárás.

Betegség, ide-vagy oda, de alkalmi smink nélkül a gyengébbik nem részéről, elképzelhetetlen volt az este...
-amit most kivételesen az én művem volt,- és azt hiszem, így mindannyian jobban is jártunk.

A lányok sminkelésével se lenne gondom, ami biztosan finomodna, mondjuk úgy 10 év múlva...
Ja, és most vágtak először igazi éles késsel! Ezt feltétlenül dokumentálnom kell, bár nem hiszem, hogy  valaha elfelejtik, mert féltették ám, az ujjukat!
:)
A kutya pedig szülői engedéllyel volt a házban, akarom mondani, az ágyon, hála a folyamatos, petárdázás és tűzijátéknak, azóta se lehet kirakni!
:(

B.U.É.K!

Még, ha ma nem is kellene, kötelező szerűen azt hiszem, hogy akkor is éjszakáznánk...
Persze, nem önszántunkból.
És azt hiszem, hogy pezsgőt se bontanánk, mert kell  a józan ész.
Viszont azt, hogy ha már így alakult és jelenleg megváltoztatni se tudjuk, legalább nem tragédiaként éljük meg.
Végig fogjuk játszani az egész estét, mert lázat csillapítani, akár kártyázás közben is lehet...

Délelőtt elkészítettük friss malacropogósunkat, aminek oly sok változata található  meg a neten, viszont ilyen mint a miénk, nincs egy-se...
:)

Jövőre veletek, ugyanitt!
B.U.É.K!

B.U.É.K!!!

Múlik a nap, múlik az év,
Ami rossz volt, elmúlt már rég.
Holnap egy új évre ébredsz,
S ehhez kívánok nagyon sok jót és szépet!
B.U.É.K!