A következő címkéjű bejegyzések mutatása: keratív. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: keratív. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. december 15., szerda

Papírmasé lánc készítése








Karácsonyi ötletbazáromba, ma egy különleges technikával készített ékszerrel készültem.
Ha most elérkeztél ahhoz a ponthoz miközben magadba felsóhajtottál, és lemondóan legyintettél hogy
-én ezt úgysem tudom elkészíteni, megnyugtatok mindenkit-de igen, menni fog!

Elöljáróban rólam annyit, hogy nem tartozom a gyöngyfűzők táborába (sem) hacsak azt nem vesszük alapul, hogy a lányokkal heti rendszerességgel készítünk különböző tündéres/hercegnős csecsebecséket, nyakukba, kezükre, vagy ne adj isten a lábukra -ennyit gyöngyfűző múltamról...

Ezek a láncok életem első művei között szerepelnek, ami bevallom szebb lett, mint legvadabb álmomba valaha gondoltam volna.

Nem kell senkinek megijedni, mert ez sem a nehéz, vagy nehezen kivitelezhető kategóriába tartozik, sőt...!
Az előkészületek lehet, hogy pár napot igény bevesznek, de a végeredmény mindenért kárpótol.
A szükséges alapanyagok is megtalálhatók minden háztartásban, talán a tapéta/vagy papírmasé ragasztó az,- ami minimális befektetést igényel, mert gondolom, a heti rendszerességgel postaládákba gyömöszölt reklámújságokkal mindenki találkozott már.
Hozzánk sokszor az egész utca adagját is bedobálják pár nap leforgása alatt, ami így télvíz idején, egy mozdulattal landol a kandallóban gyújtós gyanánt, és csak pár darab menekül meg a tűz martalékától!
De most nem is erről szerettem volna írni...
Korábban, már említettem, miként kerültem először közelebbi kapcsolatba, és estem első látásra szerelembe, a papírmaséból készített tárgyak iránt.
Ezt a nem is olyan régi tapasztalatomat hasznosítottam az ékszerkészítések alapjainál, ami nagyon jó döntésnek bizonyult, és már (fejben) dolgozom a következő projekten, ami idő hiányában jövőre lesz csak itt látható...
-de addig is visszatérve a papírmaséból készült ékszerekhez, vegyük még-egyszer át, a szükséges alapanyagokat:

-bármilyen újságpapír/reklámújság -tapéta, vagy papírmasé ragasztó/ez hobbiboltokban kapható és nagyon kiadós/ megéri az árát. ami kb 600-700 ft, bár a tapétaragasztó talán olcsóbb
-fúrógép (háztartási)
-tetszés szerinti akril festék/hobbi boltokban kapható/ nálunk matt lila, matt és metál fekete az antikoláshoz
-szivacs /ecset a festéshez -selyem-szalag/vagy bármilyen tetszés szerinti/ bőr szálak, cipő fűző!!!- a fűzéshez
(karkötő készítéséhez vékony gumi, amit a tartósság miatt duplán használtam)

Előkészület 10-15 perc:
-ragasztóanyagot összekeverni, hogy jó sűrű tejföl állagú legyen
-az újságpapírokat felvágni egyforma kis kb10x6 cm-es darabokra
(ebből kell a több, mert ezek lesznek a láncon az apróbb szemek és ezekből dolgozunk a karkötőknél is)
a nagyobb golyókhoz dupla/vagy tetszés szerinti méretbe vágjuk fel egységesen az újságokat, ki-ki a saját ízlése szerint, ezekből elég egy pár darab...

Miután mindezeket előkészítettük, kezdődhet az "alkotás" ami abból áll, hogy a beragasztózott papírt összegyűrjük és körkörös mozdulattal golyóvá formázzuk!

Figyelem! Ez a munkafolyamat kimondottan ajánlott minden idegi probléma kezelésére, nyugodtan kérdezze meg orvosát/vagy gyógyszerészét!
:D

A golyócskáink felületének nem kell simának lennie (annyira azért, ne éljük bele magunkat a munkába) ezzel a rücskös felülettel tudjuk megadni a különleges hatását, ami festés során jobban érvényesül, könnyebben antikolható.
Nálunk egy tálcán szoktak száradni a golyók/ nyugodtan lehet ömlesztve, nem kell sorba rakosgatni őket, a végeredménynek nem számít!
Gyorsabb száradás érdekében a fűtőtestek segítségét is igénybe lehet venni.

-ha a golyóink megszáradtak, megkérhetjük kedves férjurunkat/vagy a szomszédot, hogy vegye ki ő is a részét az ékszerkészítési projektünkből (ennyit igazán megtehet értünk) és ezt a kevés golyót (220db) fúrja már át nekünk...

Ehhez a ponthoz érve, már a célegyenesbe érezhetjük magunkat, ugyanis most már csak azt kell kitalálnunk, eldöntenünk, hogy milyen színű ruhatárhoz készüljenek a kiegészítők...
Na, ez a legnehezebb az egészben, főleg úgy, ha egyszerre több színben található festékünk otthon!
Mikor végeztünk a megfelelő szín kiválasztásával, kezdődhet a festés/antikolás.
- mire mindegyik golyócskánk színezésével végzünk, a rövid száradási idő miatt, akár a fűzéssel be is fejezhetjük a munkafolyamatot ha van még kedvünk/időnk hozzá, de nyugodtan el lehet napolni, ugyanis ez a munka is megvár...

Jó munkát mindenkinek!


Ha nem voltam elég fárasztó, akkor egy pár sorban, még megszeretném osztani veletek tegnapi örömömet!
:)

Századik olvasómat köszönthetem a többi kedves rendszeres /vagy rendszertelen olvasóim kötött, így neki mindenképpen ajándék jár, kérem jelentkezzen!

Hogy a többi olvasóm se maradjon ki az ajándékozásból, meg egyébként is közeledik a karácsony, blablabla, és mert adni mindig jó, így egy játék keretében három rendszeres olvasóm közül fogom kisorsolni a nyertest, akik nem mással, mint egy eredeti papírmasé nyaklánccal lehetnek gazdagabbak!


A sorsolást vasárnap estére időzítem, hogy a szerencsések már karácsonyra megkapják nyereményeiket, amit lakhelytől függetlenül bárhová kipostázok!!!

Azoknak, akinek van kedve játszani és még nem jelölték magukat rendszeres olvasóim közé, most még megtehetik, lehet, hogy a szerencsés nyertes közülük kerül ki!

Arra gondoltam, hogy fekete és lila színű kollekcióm közül választhatnak majd a nyertesek, de egyedi-különleges igénynek is szívesen teszek eleget, legfeljebb az egy -pár nappal késlelteti a csomagküldő szolgálatomat!

:)

2010. november 27., szombat

Hull a hó és hózik...


Minden évben legalább egyszer biztos, hogy eszembe jut Mekk Elek története, amiben a mester cserépkályhát épít a medvéknek. Biztos ti is emlékeztek a mese végére, amiben (kivételesen) elkészül a meleget adó kályha hibátlanul, csak a felhasznált cserép bontott alapanyagokból, pontosabban a saját házuk tetejéből készült és a házba hullik a hó...

Tegnap, nálunk is hasonló történt (ahogy minden évben) és végre helyére került a ház utolsó karácsonyi dekorációja, a hóesést imitáló, saját készítésű hópihéimmel...
Akkor még nem tudtam, hogy este ez a valóságban is megtörténik és hatalmas havazás lesz, mindenesetre örülök neki, hogy leesett az idei első hó, aminek folyamatos óriáspelyheiben hajnali kettőkor még javában gyönyörködtünk, fogadásokat kötve a reggelig lehulló hómennyiségre...

-és, hogy mit kerestünk még olyan későn (vagy, ha jobban tetszik, olyan korán) ébren, arról egy következő bejegyzésemben fogok beszámolni, annyit viszont elárulhatok, hogy színházban voltunk, egy nem mindennapi színházban!


A hópihék vattából készültek, és damilra vannak felfűzve.

-a vattát vékony "szálaira" szedtem, és óvatosan, körkörös mozdulatokkal, különböző méretű golyóvá formáltam, mintha gyurmából készítenénk golyókat...
Nagyon egyszerű és mutatós dekoráció lehet évekig, ha nem cérnára, hanem damilra fűzzük fel! (nem gabalyodik, gubancolódik össze)

2010. május 20., csütörtök

Fakanálbáb készítése




Gondoltam egy merészet és belevetettem magam a bábkészítés örömteli alkotó világába.

Ötletadóként saját lányaim szolgáltak, akik előszeretettel játszottak, báboztak lábukról lehúzott, néha viseltes -koszos- zoknijaikkal.
Eredetileg gyermeknapra szerettem volna meglepni őket, de nem voltam eléggé körültekintő, így a meglepetések megfelelő rejtekhelyének hiányában, idő előtt fény derült az első szériában készített fakanálbábokra, amit azonnal használatba is vettek.

Kikapcsolódásnak és szórakozásnak is jó volt ez a fajta "szellemi" kihívás, amiben az állatok megformálására fektetem nagyobb hangsúlyt.

Eleinte arra gondoltam, hogy ellátom végtagokkal is a bábokat, de későbbiekben meggondoltam magam, és csak "fej" bábok kerültek ki a kezeim alól.
A végtagok pótlása utólagosan is -igény szerint- lehetséges, amit a gyerekekkel közösen elkészíthetünk, színes "kötöződrótok" segítségével.

Ha már fakanálbábok, akkor nélkülözhetetlen hozzá az elmaradhatatlan fa kanál, amit részből az itthoni, részből piacon beszerzett darabokkal, készletből fedeztem.
Ezek alapozását, színezését, akril festékkel (vízben oldódó) kezdtem, majd a megfelelő orrokat, füleket, filc és dekorgumi ragasztásával helyeztem fel az arcokra, a mozgó szemek kíséretében.
Rögzítésükhöz, szilikon ragasztót használtam,- ami nekem már több kreatív munkámnál jó szolgálatot tett.

Akadtak nehezebb pillanatok is, amikor egy-egy állat megformálása előtt papírra rajzoltam többször is a mintát, egészen addig kísérletezve, amíg nem kaptam meg az elképzelt arcformát.


Így született meg kezeim alól (egészen véletlenül) a 2in1 azaz, nyúl és kutya báb is, amit a fülek hosszúságának szabályozásával érhetünk el.

Egyenlőre az első szériát tudtam csak befejezni, hamarosan jelentkezem a következőkkel.

2010. február 15., hétfő

Vitamincsalád





Minden nap, alighogy hazaérkeznek a lányok az oviból, Zsófikám 3 percen belül megkérdezi tőlem-

-anya, kaphatnánk egy kis Túró Rudit?

- és tudják azt is, hogy kapnak, mert nem tudok ebben ellentmondani nekik, pedig,
-de nagyon szeretnék...

Mennyivel boldogabb lennék, ha valamelyik gyümölcs nevét említenék meg, mint kívánságuk tárgyát.

Nem szeretnék olyan szülő lenni, aki állandóan azzal példálózik, úgy kezdi az érvelését, hogy
-bezzeg, az én időmben!!!

Pedig, ha jobban belegondolok, tehetném...
Tehetném azért is, mert gyerek koromban, nem volt olyan gyümölcs amit ne ettünk volna meg, idő előtt.
(örültünk, hogy volt almán kívül más is, nemhogy válogattunk volna)

Emlékszem, nagymamáméknál töltött nyarakra amikor, a savanyú egrest (pöszméte, büszke ki hogy ismeri) is idő előtt leszüreteltük,
-amikor alig vártuk, hogy legyen egy kis színe a szilvának, vagy felmászhassunk az eperfára, egy-egy érett szemért...
-a cseresznyefa, meggyfa pedig maga volt a mennyország, ha beszabadulhattunk a kertbe...
Sajnálom, hogy az én gyerekeim nem élhetik meg azokat a gyönyörű vidéki nyarakat a nagyszüleiknél...
Elkalandoztam egy kicsit a gyümölcsök-azon részétől,- amiről eredetileg írni szerettem volna.

Étkezésben sem vagyok válogatós, ezért próbáltam a lányokat is ebbe az irányba terelgetni, ami ment is egészen addig, amíg el nem kezdtek önállóan enni...

Itt kezdődtek a problémák, már ami a gyümölcsöket illeti...

-málna -puha, ezért Luca a szájába se veszi
-barack-nyögve nyelve, órákon keresztül, szülői felügyelet mellett
-cseresznye, meggy- csak pár szem, azt is nagy nehézségek árán tudják magukba-gyűrni
-szőlő- szintén zenész, csak pár szem (kisebb vita árán, magokat kiköpködve, ami elég macerás)
-dinnye-úgy, ahogy (sárga szóba se jöhet)
-ribizli- sok cukorral és nagy fintorokkal (ezen mindig jókat nevetünk Gáborral, kész kabaré)
-körte- nem, vagy csak nagyon ritkán, ha becsempészem a darabolt alma közé-azt is kiszúrják, de addigra már fogyott belőle valamennyi
-mandarin-maximum 1-2 szem
-narancs-csak gyümölcslébe facsart állapotába
-banán-jöhet, de az se mindig

Lányaimnál két favorit van, amiből anélkül, hogy megunnák bármennyit megtudnának enni:
-alma
-avokádó

Erről eszembe jut, egy két évvel ezelőtti történet, (2 évesek voltak még csak) amikor megkérdeztem a lányoktól mikulás előtt, hogy mit szeretnének kapni a télapótól mire egyöntetűen az válaszolták-
-Túró Rudit! (meglepődtem kérésükön, ezért próbáltam buzdítani őket, hogy mást is kérhetnek, kérjenek azt, amit nagyon szeretnének...

-Akkor Túró Rudit és avokádót!
:)


Visszatérve a mai napra:


Ma megint minden a szokásos forgatókönyv szerint történt, amikor hazajöttek, már-már vártam előre a kérdést, -mire a válaszom-
-Nem!

Majd csak azután kaphattok, ha ettetek egy kis gyümölcsöt is...

-és akkor már tudtam azt is, hogyan fogok kedvet csinálni nekik hozzá, de előtte a reggel megígért hóbabát készítettem el nekik...
A hóbabát, valamelyik Marék Veronika könyvben látták...
Elég gyorsan elkészültünk a hóbabákkal, most már "csak" azt kellett kivárnunk, hogy elolvadjon a melegben.
Kihasználva a várakozásra szánt időt, elővettem pár szem(et) gyümölcsöt.

Ezeket a szemeket előszeretettel használjuk gyurmázáshoz, rajzoláshoz, festéshez...
(kreatív -boltokban kapható)

Pár perc alatt vicces figurákká változtak át kezeikben a gyümölcsök, amiből született pár "házikedvenc" is.

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails