2014. március 5., szerda
f
Ezt most találtam a facen. Nem vagyok nagy posztolgató, megosztó. Most viszont úgy gondoltam, megosztom veletek is, ezt a nagy igazságot...
Mindig meglepődöm, amikor egy szülő arról beszél, hogy ők a gyermekével a legjobb barátok. Nem értem, akkor hogyan lehet szülő?
Szerintem a barát és a szülő két egymást kizáró fogalom. A szülő nevel, követel, fegyelmez. A barát elfogad. A szülő az életre készít fel, tanít, és megmutatja, hogyan kell felelősséget vállalni. A barát segít megmenekülni, kibújni a felelősség és a kötelességek alól. A szülő szeret, akkor is, ha gyermeke éppen utálja. A barát csak addig barát, amíg a viszony kölcsönös.
Ne félj tőle, ha gyermeked haragszik Rád! Nyugodtan szólj rá, nyugodtan fegyelmezd, nyugodtan adj neki feladatokat, és nyugodtan kérd számon tőle, hogy teljesítette-e a kötelességeit! Lehet, hogy ebből most sértődés lesz, de hosszabb távon ezzel használsz neki. Barátot meg majd talál az osztályban…
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Igen.
VálaszTörlés