Apa szülinapja

(2009 február 07)

Nem felejtettük el idén se apuka születése szent napját!
Már napokkal előtte sokat beszéltünk a lányokkal róla, hogy meglepetést kellene csinálnunk apának!
Apa ahogy hazajött a lányok minden "titkos akciónkat" egyből elmondták neki!
Eleinte, azért úgy csinált mintha nem is hallotta volna, de a lányok addig nyúzták, míg kénytelen volt meghallani milyen meglepetéssel is készülünk számára!
Hiába mondogattam a lányoknak, hogy ez "TITOK", nem szabad apának elmondani, mert akkor nem lesz meglepetés, suttogva számoltak be még a legapróbb részletekről is!
(Boribon Születésnapjából jól ismerik, hogy mi a "titok" de, az is lehet hogy nem akarták, hogy az apjuk idő előtt világgá menjen?)
Hát ennyit a titok tartásról!
Mivel vendégeket vártunk, én már korán reggel felkeltem elkezdve a napomat, hogy időt nyerjek a rengeteg munkámhoz!
A lányok kezdenek teljesen hozzászokni az óvodai korán keléshez, úgy látszik a hétvége se lesz ez alól most már kivétel!
Mivel még este megbeszéltük, hogy ők készíthetik apának az ünnepi kávét és vihetik be neki a szobába, nehéz volt lelkesedésüket féken tartani!
Szélvész kisasszonyok, sikeresen elkészítették, és szervírozták apuka " szüli-kávéját"
Boldogan ébresztgetve édesapjukat ( aki már régen felébredt ebben a nagy hangzavarban )
köszöntötték fel!!!


Könnyű a lányos anyukák élete, ilyen segítség mellett!

Rohanás piac, bevásárlás nehogy kimaradjon valami a buliról!
Mikor már mindent beszereztünk akkor kapjuk a telefont vendégeink betegségéről!

O.K! Ez akkor most nem jött össze! Sajnálom hogy megbetegedtek, nem csoda tombol az influenza járvány! Ilyenkor áldom az eszem, hogy idejében beoltattuk magunkat!
Több lehetőséget felajánlottam az elmaradni látszó parti helyett, ám Gábor a nyüzsgő buliról lemondva, csendes ünneplést akart négyesbe, csak velünk, ha már így alakult!
Rohanó tempónkat visszafogtuk, hiszen a saját uraink vagyunk, ráérősen intéztük ezután tennivalóinkat!
Jó későn értünk haza ebben a nagy kényelemben...!
Idejében elkészült az ünnepi " ebéd"is ( párizsi pulyka mell ez most a nagy kedvenc ) igaz, nem ezt terveztem, de a délutáni alvást nem akartam nagyon elcsúsztatni!
Míg a " fiatalok " aludtak addig én befejeztem a főzést, amit még reggel elkezdtem,aminek hihetetlen mennyiségű, bakonyi betyárleves lett az eredménye, na és természetesen az a két nagy darab csülök, amit már csak sütnöm kellett
( így legalább holnap pihenhetek, gondoltam Én ! )
Rengeteget játszottunk, táncoltunk egész estig és nem mellékesen jegyezném meg, hogy a lányok kb 10 percenként kívántak boldog születésnapot apjuknak!



Még az esti fürdésnél is ilyen remek hangulat uralkodott...
Lefekvés előtt levezetésként jelenlegi nagy kedvencünk dalára ( alma együttes: nád a házam teteje ) pörögtünk, forogtunk!
Hebrencs Zsófikám, a nagy pörgésében elesett és felrepedt az álla!
Gáborral mi is megijedtünk, de talán Lucám arcán lehetett legjobban látni az aggódást testvére miatt!
Az ikrek világa ahogy óvják, féltik egymást mindig ámulatba ejt!
Hamar összeragasztottuk Zsófikám állát, amire még büszke is - hogy ő "milyen ügyes volt"
és hogy már nem is fáj már neki!
Lucám lelkét vigasztalni kellett, nehezen viseli a vér látványát, hát még ha a testvéréről van szó!
Az este további hangulata itt megpecsételődni látszott, ezt nem hagyhattuk annyiban!
Sokáig győzködtük Lucát, hogy nyugodtan táncolhat, nem fog elesni ő is, a táncnak egy darabig búcsút mondott szerintem!

Nem hatotta meg hogy elesett... Lucám a megfontoltabb, óvatos duhaj...



Megengedem apának hogy kilakkozza a körmöm,
de csak azért mert szülinapja van!



Isten éltessen sokáig, erőben, egészségben!