Megérkeztek várva -várt ajtóink a teraszra, és a télikerthez is.
Nagy munka várt ránk!(rám)
Vége láthatatlan por és káosz mindenhol, bármerre nézek!
Legszívesebben elmenekültem volna, mert tudtam mi vár rám...
-takarítás!!!
Ráadásul nem voltam a helyzet magaslatán, bekaphattam valami vírust, folyamatos hányingerem volt és szédültem, alig bírtam vánszorogni...
A lányok is csak nehezítették dolgomat, pedig jót akartak, segítettek, sok erőm nem volt, ezért inkább rájuk hagytam...
Gábor egy nap kényszerpihenőre küldött amíg a munkások dolgoztak, nem messzire, csak egy csendesebb, kevésbé poros szobába.
Szerdán hajnalba kezdtem el a maratoni takarításomat.
Gyakorlatilag már az is problémát okozott, hogy kitaláljam mivel, és hol is kezdjem el...
-de, csak elkezdeni nehéz, a többi megy mint a karika csapás... (majdnem)
Az ecet, mint a legjobb tisztítószer most is nagy segítségemre volt, hihetetlen milyen jól alkalmazható a háztartásban...
A szaga kissé erős, de a cél érdekébe mindent...
Évek óta, csak ecetes vízzel mosom fel a nappalit, nekünk nem "jöttek " be az agyonreklámozott
padlóápolók, pedig kipróbáltam jó néhányat.
Zene mellett könnyebb a munka, jókedvűen takarítottam végig az egész napot.
Ahhoz, hogy munkámat megszakítás nélkül, folyamatosan tudjam végezni, és haladjak is vele, Gábor segítsége kellett, aki hősiesen kivette részét a munkából, ő volt a bébiszitter, szakács és egyéb kiszolgálószemélyzet...
Azt viszont nagyon sajnáltam, hogy a lányok első lovaglásán nem vehettem részt,
-itthon büszkén, egymás szavába vágva mesélték első hivatalos lovasélményeiket, nekem, a "takarítónőnek"
:)
Ha teszel az ecethez egy kis citromlét, akkor nem lesz annyira kellemetlen az illata :)
VálaszTörlés