2009. szeptember 13., vasárnap

kert /át/alakítás

ilyen lett az asztaldísz
Zsófia önarcképe
utódaim...
remélem örököltek tőlem is "valamit"
a tó mindig nyújt kellő szórakozást a lányok számára



Tegnap elkezdték kertünket rendbe tenni a kertészek, amire mi már (idő hiányában) képtelenek lettünk volna Gáborral.
Mióta vissza jöttünk nyaralásunkból voltak próbálkozásaim, de gyededül nem sokra tudtam haladni, Gábor viszont dolgozik, így csak hétvégén maradna az a pár óra amíg a lányok alszanak.
Összeszokott kis csapat vette kezébe a kertünket amin, már pár óra elteltével alapos átváltozás volt látható, pedig még legalább egy nap mire a profik is végeznek.
Most a helyzet adta lehetőséget kihasználva átültetésre kerülnek azok a növények is amik már kinőtték helyüket, vagy csak az én szeszélyem áldozatai lesznek.
Izgalmas látni amint a kusza bokrokból formás kis növényekké alakulnak.
Eddigi munkájukkal a kertészeknek elégedett vagyok,
mellesleg, Gábor is meg tudta jegyezni a "pimpó" nevét, ami nem kis dolog, mert őt ezek a dolgok tényleg nem érdeklik.
Hátra van még a gazolás (fűből) amitől leginkább tartok.
Próbálok folyamatosan nyomukba lenni és meglesni munkájukat, de mivel nem az unatkozó háziasszonyok közé tartozom, dologból nekem is van bőven...
A lányokkal délelőtt jókat játszottunk kint a napsütéses időben, míg apuka a bevásárlást is intézte.
Ha egy férfi egyedül megy ki a piacra, akkor nekünk nőknek számolnunk kell azzal a dologgal is hogy nem csak azt és olyan terméket vásárol meg ami a listáján szerepel, hanem önállósítja magát , és kisebb nagyobb meglepetésekkel tér haza.
Ez történt ma velem is , mivel Gáboromnak még a fűnyírót is el kellett vinni éleztetni, valahogy természetesnek tűnt, hogy egy kalap alatt bevásárol a piacon, mi pedig maradunk itthon a lányokkal.
Meglepetésként "terven felüli" marhahúst kaptam ( mert olyan jól nézett ki) néhány csontozott csülköt, és borjú lábszárt, na de aminek nem tudott végképp ellenállni az a nagy csokor petrezselyem és kapor volt... ( csak hogy ne unatkozzak )
Imádjuk a friss fűszernövényeket, ezért ezekből hogy télire is legyen elegendő , fagyasztóba szoktam eltenni.
Ezért fontos a biztos beszerzési forrás ( Gábor jó kapcsolat építő ) és örömmel látják viszont a kofák (rólunk is érdeklődnek, ha éppen nem vagyunk vele)
Pontosan 43 csokor petrezselymet és 40 csokor kaprot kellet felaprítanom, röpke 3 óra alatt, míg a gyerekek délután aludtak.
Elfáradtam ettől a számomra megterhelő plusz munkától, de azóta szépen sorban egymás tetejére rakva sorakoznak a fagyasztóba, várva a megfelelő "alkalmat"
A délután további részében eleget kellett tennünk szomszédolási kötelezettségünknek is
( szintén Gábornak köszönhető, mert megbeszélte Sanyival hogy bográcsozunk )
mi Edinával kevésbé lelkesen, de annál fáradtabban adtuk be derekunkat látva a gyerekek és az apukák lelkesedését.
Bográcsozásunkból igazi kerti parti lett, a környező szomszédok is (szagra) jöttek, remek hangulatba fél tízkor"már" elindultunk haza.
Kapuba a szokásos "jól éreztük magunkat, köszönjük a vendéglátást, stb..." után

- Bátintka kirohant az utcára és mind két lánytól cuppanós puszival búcsúzott el , legnagyobb meglepetésünkre.
Alig tettünk pár lépést mikor Zsófikám közölte velünk hogy,
- ezt most nem törlöm le!!!
- nem bizony, kuncogtunk magunkban...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails