Margaréták PET palackból

Sokadik virág variációim közül, amiket PET palackokból készítettem, ezek most legkedvesebbek a szívemnek.

 
Ballagásra készültek...
-ezek a helyes kis margaréták szimbolizálják az óvodát, aminek ugyanez a neve, és holnap fájó szívvel búcsút veszünk tőle.
4 év emléke tobzódik bennem.
Hónapok óta próbáltam hárítani, nem gondolni a megmásíthatatlanra, de bevallom nagyon nehéz.
Eleinte megfordult az is a fejemben, hogy elkezdek visszaszámolni a 100. naptól, most meg már csak 6 napunk van hátra az ovis életből és egy sort sem voltam képes írni az egészről...

Nehéz, mint minden más mióta ikres anyuka lettem, hiába van két angyali gyermekem, egyszer élem át  a születés pillanatát, csak úgy mint a járást, szobatisztaságot, mert az a pár nap különbség ilyenkor igazán nem számít az elválás fájdalmát, mikor óvodába kerültek, most pedig a búcsút intenek és szeptembertől iskolások lesznek...
Most írhatnám azt is, hogy-egyik szemem sír, a másik pedig nevet,- de nem teszem, mert jelenleg, könnyben úszó szemekkel, vakon próbálom leírni ezeket a sorokat úgy, hogy ráadásul rég elfeledett emlékek tucatjai is megnehezítik helyzetemet.
Félek a holnapi naptól, talán könnyebb lesz ha már túl leszünk rajta...
Amolyan Scarlett O' Hara módon, addig is megpróbálok ma többet nem gondolni rá, majd holnap... elvégre, holnap is nap lesz.

"segítségeim" akik nélkül a képeken nem állnának úgy a virágok, ahogy...
-Görci és Izi

Viszont idén, szakítottam az ilyenkor szokásos süteményemmel és elhagytam járt utamat, a járatlanért.
Azt, hogy milyen sikerrel még nem tudom, mert jelenleg is a hűtőben dermed tetején a csokoládé, aminek tökéletes felkenése eléggé megizzasztott, de nem fogott ki rajtam, ÉN győztem, végül tükörsima lett...
-már csak a tökéletes szeleteléssel kell megküzdenem, mire a "főkóstolók" hazaérnek és értékelik remekművemet.


                                                                   Kiegészítés:
 Ilyen lett (jó sok)