Kettecskén

Egyedül vagyok, nagyon egyedül. Persze, nem akarok most egy hétig ezen keseregni, mert holnapra már biztosan összeszedem magam és jobb lesz.
Legalábbis megpróbálok majd úgy viselkedni.
Mindenesetre, most a kutya se szól hozzám, viszont én annál többet beszélgetek vele.
Hálás közönség mit ne mondjak, pláne, hogy egész délután ki se lehetett rakni a házból. Mintha hozzám lenne ragasztva, jön mindenhová utánam. Főleg akkor, amikor dörög és villámlik...
Meteorológusnak viszont első osztályú lenne, mert órákkal előre jelzi, ha jön a vihar.
Most ketten vagyunk itthon. Csak csajok. Házőrzők.

Azt nem tudom, hogy a stressz, vagy a fáradtság miatt, de délután iszonyúan fáztam. Gondoltam, ha már úgyis gyűjtjük a kandallóba a felesleges, kidobásra ítélt papírokat  pont a múltkor vettem észre, hogy már alaposan megtelt, begyújtottam. Ez a meleg, pont elég volt arra, hogy komfortosan érezzem magam a hideg dinnye evéshez. Elvégre nyár van... Ennyi nekem is jár!

 bátor társam, Izabell

Most már kicsit jobb is a hangulatom, megyek és csobbanok a kádba!