2010. augusztus 10., kedd
Négykerékkel több, vagy kevesebb?
A lányok biciklije rendeltetésszerűen, talán valamikor tavasszal volt használva utoljára.
Közben, hogy ne porosodjon be teljesen a Balatonra is magunkkal vittük, megnyaraltattuk, igaz akkor már hiányosabb állapotában, pótkerekek nélkül...
Akkor a kocsiból nem is vettük elő, úgy ahogy volt hoztuk haza, majd a teraszon árválkodott hetekig, miközben a délutáni napsugarak pink -színét fakóvá szívták ki.
Múlt vasárnapig a lányok nem is akartak tudomást venni a kerékpárjaikról, ám akkor bekattant nekik valami.
Biciklizni akartak, pontosabban nem is biztos, hogy a biciklizés volt a lényeg, hanem az újdonsült bukósisakjukat szerették volna felvenni, kipróbálni.
Gáborral alaposan felkészültünk, papucsunkat edzőcipőre váltottuk fel, készen állva a több kilométeres váltófutásra seprűnyéllel a kezünkbe, miközben a gyerekeket próbáljuk biciklijükkel úton tartani.
Bevallom pár "kör" megtétele után kiborultam, de nem csak én, hanem a lányokon is látszott a kedvetlenség, kudarc.
Agyam sebesen kattogott, próbáltam sikertelenségük okára rájönni, amit természetesen nem a lányokban kerestem először, hanem a hibátlan állapotú (kínai) kétkerekű rovására tettem.
Nem a lányok ügyetlenek, hanem a biciklijük rossz, nem megfelelő! - menjünk, vegyünk újakat - adtam elő javaslatomat Gábornak, aki azonnal beleegyezett,
(egyébként is visszakellett volna vinnünk egy zoknit, amibe az eladó előző nap, benne hagyta a riasztót, kivágni pedig nem szerettem volna)
Valamivel több mint egy óra múlva két új biciklivel és annál lelkesebb lányainkkal már ismételten az utcán voltunk, tesztelni az új kétkerekűket.
Mit mondjak, már az üzletben is ügyesen próbálkoztak egyedül, de kint az utcán a maximumot hozták ki magukból.
Cirka 20 perc, (és pár esés után) egyedül is biztonságosan tekernek az újdonsült járművekkel.
Áldom az eszem, hogy a megérzéseimre hallgattam még-ha nagyobb kiadással is járt ez a rendkívüli vásárlásunk, de a lányok arcán látszódó sikerélmény, lelkesedés, aranyozza be jelenlegi mindennapjainkat.
Szorosan a hétvégéhez kapcsolódik másik örömöm is, hogy többen rendszeres olvasóim közé jelölték magukat.
Bizalmukat ezúton is köszönöm!
:)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nahat anya nagyon jol kitalaltad a dolgokat es ugyes vagy nagyon,uj kerekparral es bukosisakkal sokkal konnyebb,latod anya jo otlet volt,orulok a tobbi rendszeres olvasodnak is,es megerte anya csak a sikerert is amit a lanyok arcan lathattal.pusizka
VálaszTörlésMondhatni "Jó tett helyébe jót várj"!:)Vetetek két új bringát és a lányok hálaképp megtanultak menni vele:))
VálaszTörlésÜgyesek vagytok mindannyian!Jók a képek is!:)
Puszi,
Timi
Nálunk is akkor indult be a nagy kerékpárőrület, amikor végre sikerült megtanulnia Kingának két keréken menni. a mi utcánkban máshogy nem is lehet, ezért külön örülök. :)
VálaszTörlésTovábbi sok-sok vidám kilométert az új járgányokkal, elsősorban Aprónépnek! ;-))
Vera