Már megint egy mécsestartó. Lehet, hogy másnak, kezd .már egy kissé unalmas lenni.
Sajnos nem tehetek róla, én nagyon szeretem, főleg ebben az időszakban...
Ráadásul az elkészítése kézügyességet sem igényel.
Ilyenkor nagyon sajnálom, hogy a lányok iskolában vannak és nélkülük kezdtem bele. Sebaj, remélem az estére várható végeredmény, kárpótlást nyújt majd számukra.
Tűz és jég...
Reggel, miután befejeztem az ásványvizes flakonok darabolását, rengeteg leesett hulladékom maradt.
Máskor, rendes körülmények között, ezek a felesleges darabok mennek a kukába.
Most is így lett volna, de szerencsére már olyan felfokozott karácsonyi hangulatba kerültem, hogy minden a dekorációkról szól körülöttem...
A megvilágosodás, talán annak köszönhető, hogy az ablaknál ültem és a havas tájra láttam, talán annak, ahogy a napsugarak beragyogták. Nem tudom. Ekkor már eszembe jutott Zsófikám jégkirálynős jelmeze...
-amin a flakonok, tökéletes jeges hatást keltettek.
Több se kellett, jól rátekertem a kupakokat, és egy kanna víz társaságában kivonultam a teraszra, hogy elkészítsem ezeket a jégmécseseket.
Gyermeki izgalommal várom a fejleményeket.
Tudom, fehér mécsesek lettek volna a legjobbak, de sajnos a cementezéshez az összeset felhasználtuk, így, most beérjük ezzel az illatosított változattal is.
Egyáltalán nem unalmas! Hihetetlen szuper és egyszerű ötlet! És persze nagyon szép a végeredmény!
VálaszTörlés