2010. április 21., szerda
Nem csak mese a nyuszimese!
Ma az oviban a gyerekek a nyuszimesét (nézhették) hallgathatták meg, a a föld napja alkalmából megrendezett margaréta napok keretében.
Nagyon lelkesen meséltek a lányok az előadásról, amiben két élő nyuszi volt a főszereplő, róluk szólt a történet.
(hogy mik vannak, miket ki nem találnak?)
Mindenesetre nagyon tetszett a lelkes kis közönségnek.
:)
Szegény lányok alig várták, hogy az itthon-maradt Hópihének és Foltosnak elmesélhessék a látottakat, ám mire hazajöttek (jöttünk a délutáni úszásból) hűlt helyüket találták a nyulaknak...
Bevallom nem a legtökéletesebben időzítettük a nyulak visszaadását, még igazán kibírtam volna pár napot rendszeres takarításukkal, etetésükkel, virágjaim körbebarikádozásával, látva a csalódott lánykáim arcát (magamat hibáztattam)
Lucámnak szegénynek rendesen görbült a szája, az egész házat feltúrta miattuk, hátha csak elcsavarogtak, de hiába...
Most írtam egy köszönő levelet a nyulak nevében, amiben megköszönik a figyelmes bánásmódot és szeretetet, amit tőlük kaptak, majd megígérték, hogy visszajönnek jövőre is hozzájuk, de addig is ne veszekedjenek, legyenek szófogadó gyerekei apának és anyának...
(ezt a párnájuk alá dugtam, majd este lefekvéskor megtalálják, csak hogy ne legyen az egész olyan "gyanús")
Délutáni kézművesprogramjukon az oviban, nem tudtunk tovább maradni (az uszoda miatt) de nem is nagyon bánom, mert mindent velem szerettek volna megcsináltatni, elkészíttetni a lányok.
Azért, egy -egy nyuszival így is gazdagabban térhettünk haza, ami a lányok keze munkáját dicséri.
(kép nincs róluk, mert benne maradtak az autóban és most apukával együtt ülnek a pesti dugóban...)
Ezt a pár képet nem tudtam kihagyni, hogy ne mutassam meg a nyulakról, akik ilyen rettegésben tartották Matti nevű cicánkat, aki bujkálni kényszerült a veszedelmes fenevadak elől...
:)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése