Én kis kertész, kertemben...

Hétvégén, nem fértem a bőrömben, nehezen emésztettem meg, hogy a szemem miatt nem tudunk, kimozdulni itthonról...
Egész délelőtt az motoszkált a fejemben, hogy el kellene menni és szétnézni milyen aktuális növényeket lehet kapni, az egyik kedvenc helyemen.
Csak szétnézni szerettem volna, mert nagyon kerestem egy talajtakaró növényt, amit sehogy nem sikerült leszaporítanom és a nevét sem tudtam.
Arra emlékeztem, hogy évekkel ezelőtt valamikor márciusban, vagy április elején vettük, az azóta óriási méretekkel rendelkező töveket.

-Csak szétnézünk, nem veszünk semmit! -nyugtattam meg Gábort- aki ismer már annyira, hogy ezeknek a szavaknak nem dől be.
:)
Most kivételesen tényleg nem szerettem volna semmit vásárolni, csak ezt a növényt kerestem...
És aki keres az talál is!
Megtaláltam, levelei és virágzata alapján beazonosítottam az Arabis caucasica-t a kaukázusi ikravirágot!

Most már legalább tudom a nevét!

Az összes kis-cserepes növényt amit lehetett kapni (25 tő) a kosarunkban landolt, aminek berakásában a lányok segédkeztek...
Gondoltam szétnézek a mentsetek meg növények között, és ott is sikerült egy számomra különlegesebb növényt kiválasztani, remélem megmenteni, bár semmilyen betegséget, hiányosságot nem találtam rajta...
A pénztárnál való sorakozás közben a hagymás növényekkel szemeztem, miközben Gábor biztatott, hogy nyugodtan vegyek belőle, ha nekem annyira tetszenek.
:)
Tetszenek, hogyne tetszenének a nőszirmok, amik ráadásul fehér színű virágokkal, szebbnél szebb képeken hirdették a gumócskákat...
Ezeket, nagyon drágának találtam, ahhoz képest, hogy zsákbamacskának véltem az összeset, mert garancia nem volt rá, hogy virágozni is fognak, annyira száraznak ítéltem meg a zacskókat, amibe tartották őket...
Nem engedtem a kísértésnek, amit utólag nem is bántam meg!

Alig értünk haza, csörgött a telefon.
Virágos barátném telefonált, hogy van számomra két zsák fehér nőszirom, amit egy nénike vitt be neki az üzletbe.
Majd kiugrottam a bőrömből, annyira boldog voltam!
Mit érdekeltek már engem akkor a bolti virágok, csak az a két zsák járt a fejemben, amihez ráadásul, pimaszul olcsón jutottam.
Talán, ha három hagymát tudtam volna venni az áráért!
:)
Gábor is csak nevetett ezen a hirtelen jött szerencsé(me)n.
Tudja milyen sokat jelent nekem a kert, főleg az, hogyha szert tudok tenni egy-egy fehéren virágzó növényre!
Kertünk kialakításáról, majd később írok, elég legyen annyi, hogy csak fehér növények találhatók benne...
:)
Vasárnap délelőtt jött el az ültetés ideje számomra, míg a lányok megpróbálták kifogni a tó békakirályát (amit a Shrek-ben láttak)
Az aranyhalakkal is kacérkodtak, de azok most még nem merészkedtek ki a tó széléig (majd csak egy hónap múlva lesz esedékes)
Volt pancsolás bőven, így ez szabta meg kerti tevékenységünk (rövidre-szabott) idejét, mert át kellett öltöztetni két ázott lánykánkat.
Délután ott folytattuk, ahol abbahagytuk!

Jó volt ennyi időt a kertben tevékenykedni, játszani.

Örülök, hogy megint mindennapi részünké válik a természet és a kert is!
:)