Szemét...

Zsófikám szemét kezelem hétfő óta kötőhártya-gyulladással, ami miatt egyik gyerekem se ment oviba, nehogy megfertőzzék a többieket.
Mondhatnám, hogy minden a legnagyobb rendben, Zsófi szeme teljesen rendbe jött, Lucám se kapta el, tehát boldognak kellene lennem...
Az is vagyok a magam módján, csak egy kicsit elkeserít, hogy most az én szemem olyan mint egy bagzó macska és(vagy) nyúl keveréké.
Miattam nem fogunk hétvégén sehová menni, főleg nem gyerekrendezvényekre, pedig ezt szerettem volna megnézni.
Akinek van kedve látogasson el és számoljon be róla nekünk!
:)
Legnagyobb aggodalmamat, a visszafertőzés miatti félelmem okozza.
A lányok már két hete nem voltak oviban, először egy kis meghűlés volt a ludas, most pedig ez a szemen szedett. (szemét)
Gyakorlatilag, hétfőn reggel fog minden eldőlni, hogy a lányokat engedni fogom az óvodába, vagy sem...
Jó lenne egy kicsit fellélegezni húsvét előtt és az elmaradt munkáimat pótolni, de zokszó nélkül tudomásul veszem a másik (nem rosszabb) variációt, hogy maradnak továbbra is itthon velem a lányok.

Még év elején attól féltem, hogy nyári szünet lesz a legközelebbi időpont, amit hosszasan együtt tudunk tölteni, erre fel nem volt még az idén olyan hónap, amit végigjártak volna az oviban...

Ezen a héten a tavasz beköszöntével, teljesen nyári fílingem volt, csodálatos napokat tölthettünk el a lányokkal a kertben (is)
Jó volt, nem csak a négy-fal között gubbasztani és azon törni a fejemet, mivel foglalhatnám le a két "rakoncátlan kiscsikómat".
Lassacskán előkerültek a biciklik, pedálos és pedál nélküliek, mindenféle guruló szerkezetek, labdák, gyerek kerti szerszámok, és azt hiszem, hogy ha ilyen gyönyörű idő marad mint ahogy a mai is kezdődik, akkor a homokozót is kinyitjuk.
Na ezt utálom a legjobban, mert minden homokozás után úszik az egész ház a homoktól, ezért az utóbbi időben (tavaly nyáron) már az ajtó előtt levetkőztettem a lányokat.
Nem csak az zavar, hogy utána, teljes ruhacserét kell beiktatnom a lányoknál, szükség esetén zuhanyozást is, hanem az ahogy ezek az apró homokszemek megülnek a járólapok fugái között, viszont, ha rálép az ember (lánya) akkor mint egy jégpálya, funkcionál az előszoba, tehát csak alapos porszívózással zárhatom le a homokozós élményeinket...
A homokozót egyébként nagyon szeretem, amiben rendszeresen ücsörgök tavasztól-őszig) és készítem a lányokkal a homokvárat, nyomkodunk homokformákat, vagy takarjuk be a lábunkat (ne adj Isten félig a testünket) vagy készítünk sárgombócot.
:)

Jó esély van arra, hogy ezt a hétvégét itthon szépen csendesen, gyönyörköve a nyiladozó természetben fogjuk tölteni a jobbulás reményében...


Pár kép ami a héten készült, amin a megunhatatlan ugróiskolát játsszák...







Ez a jóidő az "Öreg" kutyát is kicsalogatta, na és persze a gyerekzsivaj...