Visszaszámlálás

Elkészültem a tojásokkal, amivel könnyen visszatudnak számolni a lányok húsvét napjáig.
Nehezen haladtam, mert nem könnyítette meg a dolgom két itthon-lévő csemetém, ezért alkotni is csak akkor volt időm, amikor ők már aludtak.
Az adventi naptárhoz hasonlóan, cédulákra írogattam fel, minden napra más meglepetést rejtegető kedveskedéseket, apróságokat (amiket húsvét nélkül is megkapnak)

Valamelyik este eszembe jutott megmondom a lányoknak, hogy készen vannak már a várva-várt "cetlik", mire Zsófikám első reagálása az volt, hogy
- van közte nálatok alvós?
- nem, azt nem írtam, de van helyette Főnökös (királylányos) és ha azt húzod, akkor majd kérheted azt is...
válaszoltam a kissé csalódott gyereknek.
- ettől teljesen megnyugodtak és alig várják az első tojás naptár kibontását...
Édességből is csak egy-egy cetli került a tojásokba, ami elég is lesz, ha belegondolok mi vár rájuk egy hét múlva, amikor majdnem szabad-kezet kell adnom a csokievéshez...

A tojásokat szétnyithatóra készítettem, bevallom (kissé sem önző módon,) nem szerettem volna munkám termését cafatokban látni, és az is elképzelhető, hogy egy pár darabot megtudok-menteni a teljes leamortizálástól, amit jövőre is hasznosítani fogunk.

Elméletileg, nem ilyenre terveztem a tojásokat, de a rövid határidő miatt nem volt lehetőségem befesteni, mintázni, ezért választottam az egyszerűbb, gyorsabb megoldást, a csomagolást, ami most olyan hatástkelt, mintha csokiból lenne...
Azért ez a végeredmény se lett rossz!

:)

Kezdődhet a visszaszámlálás!