2010. március 22., hétfő
Ha kérdezik mennyit, -kettőt!
Túl vagyunk a hétvégén is, amire olyan nagy izgalommal készülődtem...
Kicsit húzós hét áll mögöttem, ráadásul az egész vendégvárás lebonyolítását, nehezítette a két grácia, akiknél elsősorban anyaként kellett helytállnom.
Sok munkám fekszik a szombati nap sikerében, és talán most illenék azt írnom, hogy nagyon elfáradtam, mégsem teszem...
Nem fogok semmit a tavaszi fáradtságra, mert most nem érzem magam kimerültnek, (bezzeg, pár nappal ezelőtt)
Legjobban az ételek miatt stresszeltem magamat, mikor kitaláltam a menüt...
Szerettem volna mindenkinek megfelelni, de ez bármennyire is igyekeztem lehetetlen volt...
Próbáltam az időmet a lehető legjobban beosztani, az ételeket el(ő) készíteni, hogy csak a legszükségesebbek készüljenek az utolsó pillanatban...
Barátnőim is teljes odaadással készülődtek, hogy kezük által varázsolt finomságokkal, salátákkal, sós süteménnyel és tortával kivegyék a részüket a sikerből...
Recepteket cseréltünk, illetve még várom a hiányzókat, amiket a nagy igényre való tekintettel szét kell küldenem "szűk" baráti körünkben...
A menzás tányérok és evőeszközök, kellemes emlékeket idéztek fel mindannyiunkban.
-Nem szerettem volna, ha 6-8 féle tányér, és étkészlet díszeleg a szépen megterített asztalokon, ezért kértem meg barátainkat, hogy szállítmányozzák el nekünk a már jól bevált bulicuccokat...
Hátránya csak egy van ezeknek a tányéroknak, hogy nem férnek bele a mosogatógépbe...
Kulturált mulatozásunk alatt gazdagabbak lettünk egy új mottóval, mely szerint:
- mindenki csak kettőt ivott! (ha csak az elsőt és az utolsót számoljuk...)
:)
Összességében írhatom, hogy mindenki jól érezte magát, amit egy darab fotóval se tudok igazolni (amit szerintem páran cseppet se bánnak)
:)
Valahogy a fényképezés elmaradt, pedig előkészítettem a gépet, de ott,-akkor, nem ez volt a legfontosabb...
Egy kis vigasz, hogy előzőnap sikerült egy párat kattintanom az előkészített csirkéről, de a végeredmény már lemaradt...
:(
Rengeteg, szebbnél-szebb virággal, orchideával, kálával okoztak meglepetést ami remélem nagyon sokáig díszíti a házat és a kertet is, mert oda is kaptam ezekből a gyönyörűségekből...
Nagy meglepetésemre ismételten kaptam 40 szál virágot, ami nem csak engem kápráztatott el...
Köszönet érte Vellás barátnőmnek, akinek virágszalonját nem győzöm hangsúlyozni.
(Budapesten a XIII.kerületben a Víza u. 9/b sz. alatt található)
Ez volt a reklám helye!
:)
Vasárnap morzsapartit tartottunk...
Tegnap este 10 órakor ment el az utolsó vendég, részletezzem tovább, hogy milyen volt a 40. születésnapi bulim, amin
három nap, és három éjjel tartott a vigadalom...
:)
Köszönöm szépen mindenkinek a részvételt és a rengeteg ajándékot!
Folytatás a kertben pár hét múlva...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Te aztán kitettél magadért. A Tudom, hogy örömmel és élvezettel teszed/tetted de azt kívánom, hogy a következőn dolgozzon más helyetted és úgy kényeztessen, szolgáljon ki, mint egy hercegnőt. Bár te ezt lehet, hogy egy idő után halálosan unnád. :-))
VálaszTörlésAzokat a recepteket átküldenéd nekem is Móni kedves? Hátha van valami nekem való is benne.
Puszillak,
Ági
Köszönöm, a mindig kedves szavaidat!
VálaszTörlés:)
Mostanában azt hiszem nem áll szándékomban ennyit főzni, a pácolás meg már a kerti partikon nem fog gondot-okozni, pláne úgy, hogy nem nekem kell majd sütnöm...
Mindenképpen átküldöm a recepteket, bár a torta amit a barátnőm sütött (2 napig) azt hiszem nálam egy darabig ki fog maradni...
(majd, ha rutinosabb leszek sütésben, csak akkor kezdek bele)
A Pavlova viszont, azóta is sláger...
:)
(ahhoz, meg nem kell nagy tudás)
Puszilunk mindenkit!