Utálom, ezt a beteges állapotot (azt főleg, hogy az orrom helyén egy óriásira nőtt piros krumpli éktelenkedik ami már ráadásul hámlik is, hiába kenegetem minden földi jóval)
Szemeim helyén résnyi csík (az is sok, még így is zavar a fény)
Egyszóval, jól nézek ki!
Délelőtt a lányokkal voltam itthon egyedül, nem volt kinek szimulálni...
-de mikor Gáborom hazaugrott...
:)
Behoztam a lemaradást!
Olyan jó volt kicsit, hogy kényeztetnek, és engem szolgálnak ki, még-ha ez kimerül egy kávéban is...
Megint egyedül maradtam a lányokkal, (most nem látja Gábor) én ugrálom őket körbe...
Jó, most van egy kis erőm is, mert jót tett az a délutáni, majd egy órás alvás!
Milyen igazságtalan, hogy ilyen kevés is elég a regenerálódásomra!
Nem tehetek róla, de nehezen fekszem az ágyban (tök feleslegesen) ezért szerintem ez az utolsó nap amit ki kell használnom (Gáborral szemben)
-Bocs papa! - ha majd olvasod.
A lányok ébredés után leadták megrendelésüket az esti vacsorát illetően, nekem!
???
Némi módosítás után, az apjuknak!
(neki kell főzni ezután minden nap a lányok szerint)
Alapvetően jó ötletekkel látnak el, mert milánói makarónit kívánnának...
Most már én is!
- Ez szerintem menni fog!
(Gábornak is némi segítséggel)
Azért ne felejtsem el, hogy én még ma beteg vagyok!!!
-fürdetni és olvasni se tudok!
Majd csak holnap, de arra is még alszok egyet!
Addig viszont, még sok minden történhet...
Történt is...
A lányok nekiálltak kipingálni magukat...
Egy hónap alatt nem használok el annyi sminklemosót,
amennyit nekik sikerült az este folyamán...
...és az esti Luca fürdés, avagy cicamosdás az se volt kutya!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése